2011. április 22., péntek

La Norvége

Elmaradt egy fontos részlet, először egy kis összefoglalással kezdeném Norvégiával, mert sok-sok mindenhez story kapcsolódott, nomeg így egy kis általános képet is kaphat az, aki még nem olvasott róla soha semmit. Az adatok egy része Wikipédiáról származik. Nem lesz szűkszavú a dolog, de sok fontos dolog következik, amikre a későbbiekben vissza fogok utalni.

Norvégia, vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégülKongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakaszafjordjairól híres. Nem tagja az Európai Uniónak.

1. Földrajz

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól,Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tengerhatárolja. A norvég szárazföld 13 északi szélességi fokon nyúlik át, az 58°-tól a 71° túl (Svalbard pedig a 81°-tól is északabbra esik). A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb aSognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai - a Geirangerfjord és aNærøyfjord - a természeti világörökség részei. Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Az országon átnyúló hegység geológiailag folytonos Skócia és Írország hegyeivel, sőt az észak-amerikai Appalache-hegységgel is. A geológusok szerint mindezek a hegységek egybefüggtek az ősi Pangaea szuperkontinens széttöredezése előtt. Az utolsó jégkorszak, illetve sok korábbi jégkorszak idején a mai Norvégia teljes területét vastag jégtakaró fedte. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki. Amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. A jég felszínalakító munkájának eredményeképp a norvég Sognefjorden a világ második legmélyebb fjordja, a Hornindalsvatnetpedig Európa legmélyebb tava.

A Skandináv hegység Kaledonidák néven is emlegetett, a földtörténeti óidőben (590-235 millió évvel ezelőtt) történt meg a Kaledoniai-orogenezis (azaz hegységképződés), melynek második szakaszában Grönland, É-Írország, É-Skócia, Norvégia hegyvonulatai gyűrődtek fel. A pacifikus hegységrendszer, az Alpok, Ázsia vonulatai a A középidőben (235-65 millió évvel ezelőtt) és az újidőben kezdtek kialakulni, az óceánok nyílása jelenleg is folyamatban van. A Norvég hegység látványvilága nagymértékben különbözik az Alpokban megszkottól: Földtörténetből kifolyóan eleve öregebb hegységről van szó, illetőleg a jég nyoma is felfedezhető a vonulatokon, nem is kicsit.



2. Éghajlat

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Személyes tapasztalatunk, hogy pl a bejegyzés megírásának napján, este 21:45kor igaz a map már eltűnt a hegyek mögött, de még mindig nem volt teljesen besötétedve. A napnyugta elvileg 21:19. (BPn ma 19:45-re volt írva a hivatalos napnyugta...)

Ez az ország elvileg iszonyatosan csapadékos és hideg: ezt Dobi meg is erősítette, rendkívül sokat esik, vagy hó, vagy eső, vagy felváltva. Viszont nem mindig rideg és hideg: Dobi szerint az érkezésem napja és az utána következő a két eddigi legmelegebb volt idén, de ezt többen is megerősítették, lepirultunk... Szóval aki azt hiszi, hogy Norvégia az csak a hó és a jég országa, az nagyon téved.
3. Történelem

Erről azért akarok egy kicsit írni, mert elkezdtünk tanakodni, hogy most itt akkor volt háború, vagy sem... 1-2 dolgot emelnék csak ki. A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot. A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. századbansikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot. Később Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadtaNémetország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.

4. Gazdaság 


Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és aTrondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégiahalászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik. Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás,ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.

A főváros Oslo, becsült népessége 2007ben CSAK 4 millió 700ezer volt... Az egy főre jutó GDP pedig 78178 USD, (Mo. 12914 USD, Fro. 42015 USD). Területe 385199 km^2. Ezekkel az adatokkal a GDP rangsorban Luxemburg után és Svájc előtt a második a világon, terület szerint 62. a világon, Europában 8., népesség szerint Európában a 28.

A norvég korona (norvégul norsk krone, többesszáma norvégul: kroner)Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre. Érmék: 50 øre, 1,5,10,20 korona; Bankjegyek: 50,100,200,500,1000. Érdekes a forint ellenében az alakulása:, '49ben 2,36 Ft volt, '90ben 10, '95ben 20, 2000ben pedig már 31. Most középárfolyamon az OTP szerint 33 Ft. (1 Euro ~ 7,34 korona).

Az ide kapcsolódó személyes tapasztalt, hogy poénos az 5 koronás ami lyukas, képek később lesznek még majd a Norvégiás bejegyzések folyamán. Ezen kívül, hogy a 20 koronas 660 forint, aztan ezeknél az meg még apro...  Dobi már csevegte, hogy ez a hely a bankkártyák országa, van nekik valami olyan ami bankkártya meg személyi is, orrba-szájba azt használják mindenhol. Ehhez fog majd story kapcsolódni, érdekes h még a buszsofőrnek a jegyet is kártyával fizeti mindenki... (Ami elvileg aprópénz...)

5. A norvég nyelv, és egy kis kitekintés 

Azt már írtam, h a saját tapasztalt első blikkre az volt, hogy német-francia keverék angollal megspékelve... Hallásra takktarakktak kittagatt gate ittektagöm voszum blablabla. :D ilyen a hangzása. Nekem kifejezetten tetszett első hallásra. :) Nekem úgy tűnt hogy folyamatosan erőteljesen hangsulyoznak... Ami meg érdekes az a sok ø és å (a felette kis körrel) mindenfelé. :D

"Találtam" youtube-on egy videót, amiben a villamos megállóinak nevei vannak.... :D


Valójában az indoeurópai nyelvcsalád germán csoportjába tartozik, így rokona több más germán nyelv: pl német angol is. Viszont a francia is az indoeurópai családba tarotzik, csak az újlatin nyelvek közé, mint az olasz vagy a spanyol, így végülis néhány franciához való hasonlóság sem meglepő.

Tehát a norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek.

A nyelcsaládokhoz visszakanyarodva, mivel már rengetegszer kellett elmagyaraznom angolul, de nem tudtam a pontos elnevezéseket, ezért most utananeztem a dolgoknak. Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest.

Indoeurópai: Indo-European vagy Indo-Germanic
ezen belül a germán az germanic, a latin az italic / latin.

A magyar az Uráli nyelvcsaládba tartozik, ami angolul Uralic. Vannak kategorizálások, ahol az Ural-Altajit (Altaic) is egy csaladnak veszik, de a továbbiak az uralin belülre érvényesek. Tehát ebben 2 alapág van: a finnugor (finno ugric) és a szamojéd (samoyedic).

Minket a finnugor érint, ennek két fő ága az ugor (ugric, ugrian) és a finn-permi (finno-permic).

A ugor 3 nyelvet foglal magában: a magyart, és az ob-ugor nyelveket, utóbbi ágon vannak a rég elfeledett nyelvi rokonaink, a manysik (vogul) és a hantik (osztják). (Erre még általános iskolából is emlékszem, h említettük. :D)

A finn-permibe tartozik kategorizálás nélkül egy csomó minden, meg még a balti-finn nyelvek is.

Miért írtam ezeket le? Mert nem voltam vele tisztában, és ahogy már említettem, sok kérdeést kaptam külföldiektől, hogy most akkor a magyar nyelv az a német rokona? Rohantam mindig a falnak. Indokolni tudni kell ez ellen, ugyhogy jo ha megjegyzitek a főbb részleteket. És lehet ezt a képet mutogatni :D



+1. A zászló történetéről itt olvashat, akit érdekel.
A norvég nemzeti jelkép kialakulása erősen kötődik az ország történelméhez, és ezáltal további két északi ország, Svédország és Dánia nemzeti jelképeihez. A mai lobogót az osloi parlament 1898. december 15-én fogadta el, és további egy évbe tellett, míg azt országszerte használni kezdték.