Le Lion

Jártam ma egyet délután, csináltam egy halom fotót (226ot), egy részét feltettem, végig lehet pörgetni. Megtudtam, hogy nemhogy nincs nyitva semmi, még emberek is alig vannak az utcán. :) (1-2 étterem, mozi van nyitva csak, és találtam egyetlen egy üzletet ilyen pékséges szendvicses cukrászda féleség, ami nyitva volt).

Tavaly ilyenkor itt állítólag minden tiszta hó volt. Így a képek annyira nem is jók ilyen szempontból: hó sehol, de tavaszias az idő (10 fok), viszont még semmi sem zöld, elvégre még nincs tavasz.... :) Ha még esetleg esik hó, avagy elkezd később minden zölddé változni, akkor szebb lesz.

Kis ismétlés, az UTBM az az egyetem, Universite de Technologie Belfort-Montbeliard. :)
Néhány képhez írtam feliratot, hogy mi is van rajta. + érdekesség történelmet kedvelőknek [Wikipediából]:

Képek itt.

"Már a XIII. században vár állott a város közepén magasodó sziklás tetőn, de igazi erődrendszerré, csak akkor vált, amikor az addig német-római császárok uralma alatt álló városka a vesztfáliai békekövetkeztében 1648-ban tartósan francia birtokba került. XIV. Lajos adott parancsot Vaubannak, hozza létre a stratégiai fontosságú helyen lévő, bevehetetlen erődöt. Vauban a nagyjából ötszög alakú belső várat további csillag alakú kiépített bástyákkal erősítette meg, a körzetben több kisebb erődöt is létrehozott. Belfort erődítése sikerrel állt ellen a porosz hadaknak 1814-ben és 1815-ben, de igaz hírnevét az1870-es háborúban szerezte. Denfer-Rochereau ezredes parancsnokságával alig 16000 főnyi alakulat védte a várost, amikor a porosz sereg 40 000 fővel akart áttörni. 103 napon át ellenállt az ostromnak, noha naponta 5000 nehézlövedéket lőttek ki a városra. A háború már régen véget ért, megkötötték a Franciaországra nézve megalázó fegyverszünetet, de Denfer-Rochereau nem adta fel várát, csak akkor, amikor utasítást kapott Thiers ideiglenes kormányától. Ellenállása eredményeképpen a terület önálló státuszt kapott, s Elzász-Lotaringiával ellentétben nem került német birtokba. A Territoire de Belfort ma is önálló megye. Denfer-Rochereau emlékét Párizsban nagy tér és emlékmű őrzi.

• Le Lion – röviddel az 1870-es harcok befejeztével, a kor neves szobrászművésze, Bartholdi készített emlékművet a várhegy sziklás oldalába, a hatalmas oroszlán éppen felágaskodni készül. A kövekből összerótt figura teste 22 méter hosszú, felemelt feje 11 méterre van az alapoktól, a felirat rajta csupán ennyi: Belfort védőinek. A városba további két emlékművet állítottak a védők tiszteletére, az egyik Mercié alkotása, a másikat ugyancsak Bartholdi tervezte, ez a három nagy ostrom várparancsnokainak szobrából illetve a Franciaországot megszemélyesítő alakból áll.
• Chateau – a hegytetőn álló vár viszonylag épségben megmaradt, védművei korábban lenyúltak a Savoureuse folyó védelmi célból megváltoztatott medréig. Többszörös falon át lehet eljutni a legbelső várudvarba. Az itt álló kastély ma helytörténeti, képzőművészeti és katonai múzeum. A várfal egyetlen, épségben megmaradt kapuja a Porte de Brisach."