2015. július 8., szerda

Lake district

Valahol ott tartottunk, hogy ismét vendégek érkeztek Newcastlebe (Petra és Ibolya személyében), akik a pénteki napon lenyomták a kotelezo Newcastle kozeli tengerparti programot.

 
 Amit akartam emliteni, hogy NCLben a folyoparton még plazs is épult, na de nem ez a lenyeg, hanem hogy Ibolyaek olyan jo idot fogtak ki teljes angliai tartozkodásuk alatt, amilyen jot még elottuk senki.

Ezt a plazs homokjan fetrengo angolok jelenlete sem bizonyitja jobban

Az un. Lake district, masneven tovidék egy nezeti park, melynek széle kb 130 km-re van newcasltetol. A terv az volt szombatra, ide elmegyunk, jol szetnezunk, flangalunk, majd este vissza. 

 
Fel NCL le volt egyebkent zarva valami bringas rendezveny miatt, ami a Quayside parkolobol indult

A reggel viszont meghokkentoen, mondhatni rendhagyoan indult, Ibolyat reggelente ugyanis olyan szinten kiveti az agy, hogy jo vendég modjara nekialt reggelit gyartani, igy mire mi felkeltunk, mar kesz volt a sütöben sült rakott brokkolis tojasos nem is tudom mi, persze volt egy brokkolimentes verzio is nekem. :D Na a nagy meglepodés utan belapatoltuk a reggelit, és szokasunkhoz hivon utra keltunk.


Az kacskaringos ut viszontagsagait tulelve az elso megallonk a Ullswater (jo hogy nem mar Ulswasser) sarkanal levo Pooley Bridge nevu telepules kozpontja volt, ahol természetesen megtaláltuk a Pooley Bridget azaz hidat is. Bedontottunk egy kv-t, osszeszedtunk 1-2 prospektust, hogy mi is legyen a nap tovabbi programja, majd kineztunk a kozeli kikotobe, hogy adott esetben hajokazzunk egyet a tavon. Amit le is fujtunk, tekintve hogy orankent valami 60 font lett volna, ha jol emlekszem. (valami motoros csonakkal).

 Askham iranyaba mentunk tovabb, ahol a cél a Lowther kastély volt. Khm.


A képen mi latszik? Hogy itt-ott fel van allvanyozva. Namost ez egy olyan hely, ami egy folyamatban levo projekt, 3 évvel ezelott egy leorbbant lerozzant felig osszedolt elhagyatott romot kezdtek el statikailag rendezgetni, a kertjet gereblyezgetni, stb. Van mar egy kavezo, meg egy szuvenirbolt,  de a kastely és a kert még félkész. Mindez mikor derult ki? Hat amikor a bemenetkor rakerdeztunk, hogy mire lehet szamitani. :D Na nekunk se kellett tobb, spursag bekapcsol, megkoszontuk a tajekoztatast, mondvan h atgondoljuk hogy bemenjunk-e, addig szetnezunk a szuvenirboltban. Hat persze h nem akartunk bemenni, ha még egy felkesz hely az egesz.... Ibolya persze nyomatta hogy alkudjunk! :D De ilyen komolytalan dolgokba nem allt szandekomban belekezdeni. :D




Amibol viszont nem volt hiany, az a kastely koruli birka. Na ezen a kepen nem latszik h milyen sok volt, de higgyetek csak el szepen. 

Legyartottuk a szokasos fotokat...


 ... majd jott a birkak hajtása! Juditrol egy jol sikerult kép. Petranak olyannyira elmeny volt amugy a birkahajtas, hogy o még egyszer a kesobbiekben is kiszallt kicsit tapsolgatva terelgetni. Van video mindenrol, de azt ugy se nezne meg senki, uh nem eroltetem. :D


 Talán már emlitettem, ez egy angol (brit) betegség lehet, hogy ezek olyan dolgokbol is latvanyossagokat hirdetnek, és kitablazzak oket, hogy az valami elkepeszto. Tehat bizonyos helyek hiperszuper attrakcionak vannak eloadva, pedig a valosááágban.. hááát. Na mindegy, tetelezzuk fel hogy madár és teaorult vagyok egyben. Na akkor nekem találták ki a lakelandi Bird of Prey centre-t. Egy tanya a senki foldjén, 1-2 roskadozo epuletben egy fenti kepen lathato berendezéssel rendelkezo teazo (ahol nem ul bent senki mert kint epp meleg van, de kint sem ul senki, mert az egesz helyen nem nagyon van egyaltalan barki). Na itt Ibolya bekuldott egy teat, gyombér, uh nem kapott tejet hozza, igy jart, a madarakat pedig az udvarrol is lathattunk, olyannyira izgalmas hely volt, hogy azt el sem tudom mondani. :D

 hihetetlenmod felfokozott lelkiallapotomat orokiti meg ez a kép

Kovetkezo celallomasunk az Ullswater Aira Force nevu vizesés volt. Jo nagy park, fizetos parkolo, ingyenes vizesés, egy kis dimbes dombos tura, nehol lepcsokon. Jo hely.


Az erdoben még ilyen furcsan, kanyarban is nőnek a fák! :D


Ebben a parkban raadasul Judit ilyen fasza edényalátétet tudott beszerezni. Ha en szedem ossze, tuti el lettem volna kuldve a francba h mi ez a szemét. :)


A park utan az Ullswater tavat elhagyva a Windermere tó felé vettük az irányt.


csak a szokásos! :D

A táj pedig még mindig nagyon jol nezett ki, akár láttunk fákat...

 ... akár nem!

Bowness on Windermere telepulesen kötöttünk ki, és mivel megéheztunk, annyi volt a preferencia, hogy egy toparti etterem teraszara probaljunk valahova kiulni, ezt meg is tettuk, mikor találtunk egyet. Hála petra homoktol recsego selfie-botjanak hála sikerult ezt a pillanatot megörökiteni. :D



Lake Windermere

Kaja után sétáltunk egyet a tengerparti városkában, kozben azért már elkezdett beborulni, de még mindig nem mondanam hidegnek az időt.



A kikotot ellepték a gyilkos "kacsák"

Nyilvánvalóan a szuntelen, mesterséges etetés miatt

 Na de ez a mérges kacsafej ha nem kap kaját azért nem semmi. :D

Eddigre kb mar el is telt a nap jelentős része, igy menekülőre fogtuk a dolgot, és elindultunk visszafelé NCL-be. Utkozben kis kerulovel Ambleside iranyaban jottunk hazafelé, utkozben megalltunk megnéztuk a Langdale Chase Hotelt (kivulrol).


Aminek van egy tengerparti "jurtája" is.

Majd a már régen tervezett Langley Castle Hotelről is készítettunk egy fotót (mivel ugye tulzottan utbaesett).


Nclbe érkezve  volt egy olyan terv, h iszogatunk, aztan nyomunk valami bulifélét, dehat mivel senki nem volt annyira a topon, h meg akarjon indulni, en nem alltam neki eroltetni. :) Viszont, ha mar az sokszor emlegetett Free Trade Inn igencsak kozel van a kecohoz, Ibolya és Judit otthonmaradt csevegni, mi meg Petraval nyakunkbavettuk az utcát, és lenyomtunk fejenként kemény két korsó sört. Aztan szambáztunk vissza aludni. :)


A nap osszességében hogy sikerult? A tarsaság nagyon jo volt, a szervezettség viszont nem, ez az en saram, tudtam hogy Lake district lake districtbe akarok ezen a napon menni, de nem gyurtam ra eléggé a részletek megtervezésére, és a nap lefolyasan is latszott, lightos, nyugos, csellengos program volt, nem a szokásos "észnélkulmegyunkameddiglátunkmertmégmindigvanneznivalo". Nem mondom h rossz volt a nap, csak lehetett volna jobb is. Annyi program volt már itt az utobbi idoben, hogy kezdek megfaradni. Arrol persze nem Ibolyaek tehetnek, hogy ok pont ekkor érkeztek, hiszen ok voltak kb a masodik "csoport" aki még valamikor márciusban elintezte ekkorra a repjegyét. :D Na de mindegy, nem panaszkodok, a vasárnapi nap már rendesen szervezett volt, gond nelkul. :) Folyt. köv!
 
Aki a nap teljes kepvalogatására kivancsi esetleg, az ide kattinthat. (45 kép)