2011. április 26., kedd

Az előzetes párizsi tervek

Ahogy arról már régebben említést tettem, Tristan spannal több ízben ültünk le megtémázni, hogy mi az amit érdemes megnézni, mi az amit nem, és hogy hogyan lehetne 3 +2*0,5 napra sűríteni az összes programot. Összeírtunk vagy 30 látnivalót első ízben, megkaptam a feladatot tőle, hogy nézegessem meg őket neten. Később összeültünk megint, h pontos tervet készítsünk, melyik nap hova és mikor menjunk. Térképen jelölgettük a dolgokat, ami a végére így nézett ki:

A kis zöld dolgokat mind meg akartuk nézni, némelyikre volt terv estére és reggelre is. Amikor ezt a bejegyzést írom (május 4), a párizsi kirándulás már lejazlott, nem árulok el vele nagy titkot, ha azt mondom, baromira nem tudtuk tartani a tervet... Dobival leloncsolva érkeztünk, Endre nem tudom előtte fársdt volt-e, de ha nem, hát itt megkapta. :D :D 3 napra Párizsba senki ne akarjon menni! Ha kitartó, és van mehetnéke, és nem csak 3 dolgot akar 3 nap alatt megnézni valaki, akkor MINIMUM!!!! 5 nap kell, vagy több... Egyéb esetben tuti hogy túl sok olyan dolog fog maradni amire azt mondja az ember, hogy basszus ezt sem láttam, pedig ott voltam. Ezt akartam én elkerülni, ezért volt a mi tempónk iszonyat feszített. És mi lett? csak maradt még ez-az. Bár ezt szerintem Dobi nem nagyon bánja. Jöjjönek a részletek....

Bergen => Párizs

A keddi nap is szokás szerint érdekességekkel volt tömve, miért is ne írnám le őket. Amit előre el lehet mondani, hogy a visszafele repülőúton bizony keményen játszottam a ferdeszenű turistát, be kellett fotózás szinten pótolni, ami odafelé elmaradt mert akkor sietni kellett… :D

Norvégiában a reptérre a busz ugye 95 koronáért vitt volna ki, találtunk egy hirdetést a koli falára kiragasztva, h 50kr / fő árért valaki ki tud vinni. Le is beszéltük smsben, kiderült, hogy egy Kyotóból érkezett Japán srác: A felesége norvég. És a norvég felesége ott volt Kyotoban cserediák egy fél évet, a faszi meg jött utana Norvégiába, full az egész egyetemet befejezni… mik vannak… Később meg Daniaba akarnak majd költözni, mert ott job az idö, a norvégot meg megértik az emberek (mivel ua a nyelvcsalád mint a dán)…


Az előre jelzetteknek megfelelően ennek a bejegyzésnek a képgalériája már az új címen, itt érhető el.


A reptéren volt időnk dobival pontosan elszámolni, feladtunk 1-2 képeslapot, viszont megállapítottam, h a reptér elrendezése jo sz.r, elég nehezen jöttünk rá első körben az atvizsgalas utan h hol is van az a kapu ahonnan indul majd a gépünk, valamint rühellem az ikeára emlékeztető felszállás előtt végig kell menni az egész Duty Free Shopon elrendezéseket… (Bar marketing szempontbol biztos hatákony és kifogástalan.)


A reptéren ülve odajött egy nő, h frankfurtba utazunk? mondom ja. Kérdezi hogy akkor kitöltök egy kérdőivet? Mondom egye fene. Egyik oldala franciaul, másik németül volt, jot mulattam rajta, végig fordigatva a lapot sikerült kihámoznom mindent, ilyen repülős szokások felmérésére irányult az egész dolog. Mondom legalább egy tollat hátha kapok, hát azt sem kaptam. Tanulság? Ha Bergenben jártok a reptéren, ne töltsetek ki semmit, nem lesz ajándék. :D

Dobival még sosem repültem együtt, megvilágosodott számomra, hogy nem vagyunk egyformák ezugyben ő elsőnek szeret felszállni, h tuti fel birja rakni a csomagját, én meg utolsónak, mondván hogy úgyis üldögélek még eleget a repülőn. Szokásainkból nem is engedtünk, ő felszállt elsők között, én meg üldögéltem ott még a végsőkig, aztan szépen sorban állás nélkül nyugodtan szálltam fel a gépre. :D Ez volt Bergenben és Frankfurtban is.

A repülőn volt egy csaj, aki a fekete Nokia N8at tartott a kezében, és nagyon böngészett rajta valamit egyből oda is röhögtem neki, és meg is mutattam – na persze a telefonomat, nem mast :D - , h nekem is olyan van csak narancssárga!! :D

Az első repülőn úgy ültünk (A SAS – Scandinavian Airlines terminálon kaptuk ki a SASos beszállókártyánkat, de a repülő mondjuk a szokásos Lufthangsa Regional volt [ a kisebb gép] CityLine) Ki akartam keresti a pontos géptipusokat netről, de keresse a halál, akit annyira érdekel az most az egyszer utána tud járni, akit meg nem, annak ugy sem fontos. :D


kis gép

Na aztán viszont mondom legyen. A kisebb gép egy Embraer 190-100LR volt. A képeken is látszik, h egy sorban csak 4 szék. Főbb tulajdonságai: 98-114 utas, 2 hajtómű, max sebesség 870 km/h, hatótáv max 4.400 km, suly üresen 28.080 kg, szárnyfesztáv 28,7 m, hossz 36,24 m, magasság 10,57 m. 2004/03 óta repülnek ilyen gépek, jelenleg is gyártják.


Itt kell megragadnom az alkalmat, hogy legyen az összehasonlítás, a frankfurti átszállás után a következő típusra ültünk: Airbus A321-200. Egy sorban 6 szék, ülések 185-199. Szintén 2 hajtómű, max sebesség 870 km/h, hatótáv 5600km, súly üresen 48.500 kg. Szárnyfesztáv 34,1 m, hossz 44.5 m, magasság 11.76 m. '94 óta repülnek A321-es gépek.

nagyobb gép, de csak egy kicsivel
ezen a netes foglalásnak megfelelően sikerült baloldalra leghátulra ülni

Összehasonlításképpen a sokák által ismert és emlegetett Boeing 737-400 adatai: 146-159 ülőhely, 2 hajtómű, max sebesség 913 km/h, max hatótáv 4005 km, súly üresen 34.500 kg, szárnyfesztáv 28,9 m, hossz 36.6m, magasság 11.13 m. Az adatok alapján megállapítható, hogy a második gépünk ennél vmivel nagyobb gépnek számított.

Az első gépen tehát Dobi ült az ablak mellett, én meg Mellette. Jobb oldalon kiSASoltam hogy egy ember norvég ujsagot olvaSASott, aminek a címlapján bizony az volt, h a Brann pont 1-3ra kikapott előttenap. :D Felrémlett bennem egy kérdés: a 98/99-es foci BL döntőn a Bayernnek a győztes gólt belővő Manchester United játékosa (2-1 lett a meccs) Solskjaer volt, ő vanjon norvég? Utánanéztem, és igen! J


Ismét csináltunk szép képeket a levegőből, és a galériában sok sok repülő és repteres kép is taláható.




Arról már írtam, hogy a Frankfurti reptér hatalmas, de egy rakás sz*r, Dobinak is épp ez volt a véleménye, a CDG sokkal de sokkal jobb. Kitáblázottság, tájékozódás, és minden más szempontból is. (Ahogy kinéz, amilyen “szép”, blabla – már ha egy reptérre ilyet lehet mondani h szép-e…) Frankfurtban az egyetlen pozitívum, h ingyen van a kávé tea forrócsoki, rengeteg automata ki van rakva mindenhol. Örültem neki h verge lehet 5 euroért venni szendvicset – hú de olcsó – norvégia után tényleg olcsónak is tűnt.

Ami mondjuk ellenpélda, h Franciahonban ugye mindenhova a francia varosneveket irjak, Frankfurt pl Francourt, London meg Londres, Dobi az lesett is amikor vettük fel a csomagokat, hogy mi a franc az ott kiírva a járatunk száma mellett. Üldögéltünk ott jó sokáig mire kijöttek a bőröndök, de végülis nem volt gond, mindekettőt rendben időben átpakolták Frankfurtban. (Dobiét elhagyták amsterdamban mikor ment ki bergenbe még az elején… :D)

Az első repülőn uolyan szendvicset kaptunk, mint odafelé menetemben, viszont kitaláltam h taktikázzunk, kérek egy sort és egy narancslevet, mondom Dobinak te meg kérjél egy sort és egy kolát, a narancslevet meg elcserélem a sörödre, így én ihatok 2 sört, te meg két üdítőt. A taktika bejött, viszont én meg alkoholmentes sört kaptam. :D:D:D




A már említett 7-es busz a frankfurti reptéren:


A második gép már rendes mérető volt, érezhetően durvábban gyorsul, viszont nem fordul akkorat a hossztengelye körül ha valamikor jobbra v balra kell kanyarodni. Ezen a gépen megint jött a kaja-taktika, hasonlót akartunk megjátszani, csak a csaj félreértette, így kaptam én a dobi rendeléséből a sört, ő meg a kolát, és kész. Viszont a repülő legvégében ültünk, és mivel látszott h maradt még szecsa, én bizony odaszoltam németül h adjon már még1et… :D Így 2-2 szendvicset ettünk, ez valami krémes nemtudommis volt. Képen elég szarul néz ki, ízre jo volt.




És mivel én leszállni is utolsónak szeretek, még jól le is fotóztattam magma a repülőn ülve uezzel a stewardessel, mert ugye Dobi lusta volt megcsinálni a képet, mikor kértem. :D Marmint mondtam neki h fotozzon le engem. J




CDG Terminal 1

A termináltól a beszállókapukhoz vezető mozgójárdán vigyorog egy magyar turista

Az előző repülős bejegyzésben említett CDGVAL vasut, aminek a lefotozott rész az eleje: nincs benne sofőr.

Na de itt a vége, mert ez már a Párizsi történések kezdete, ami pedig már egy következő bejegyzés lesz…! :)

[Nem mellesleg ezt a bejegyzést május 4 szerdán reggel sikerült összehozni, így h már negyed 9 elmult, lassan nekiállok atnezni 1-2 dolgot a 10kor kezdődő francia zhra. :D]

Norvégia linkek

A nap, amikor 2x szálltam fel, avagy irány Norvégia
http://atesy.blogspot.com/2011/04/nap-amikor-2x-szalltam-fel.html

La Norvége
http://atesy.blogspot.com/2011/04/la-norvege.html

Ville de Bergen
http://atesy.blogspot.com/2011/04/fjordok-fovarosa-bergen.html

Fjordtúra autóval
http://atesy.blogspot.com/2011/05/fjordtura-autoval-szombat.html

Flåmsbahn,Hajó,Busz,Vonat. Ismét fjordok között elveszve

Bergen másik oldala

J'aime la Norvége by dobi

Bergen => Párizs

Képgalériák:
https://picasaweb.google.com/andras.mracsko/20110426RepulesVisszafele#

Aki Norvégiára kívácsi, és kutatni akar:
http://norvegia.tlap.hu/

És egy jó blog, kiköltözött magyarok tollából:
http://norvegmintas.freeblog.hu/

Új képgaléria

Ahogy azt már említettem korábban, a http://picasaweb.google.com/aatesy címen lévő galéria a kapacitásának maximális kihasználtságához érkezett. A megoldás úgy néz ki, h apu gmail fiókjához is regisztráltam egy picasa albumot, így ezentúl a friss képek a https://picasaweb.google.com/andras.mracsko címen lesznek elérhetőek, kezdvén a Párizsban készített újdonságokkal.

J'aime la Norvége by dobi

DobiKapitány, mint VendégBlogger bejegyzése következik a közös norvég élményekről, megszenvedett vele, de sikerült! :D Dobi többször elhintette írás közben, hogy "aztarohadteget, nemhiába nem írok én blogot"! :D Endrével mi meg rötyögtünk rajta... A lényeg h sikerült, lássuk hát a különvéleményt. A dőltbetűs beszúrt mondat 1-2 helyen az én megjegyzésem a témához, próbáltam visszafogni magam. :D

1. nap, csütörtök

Eljött a csütörtök reggel. Norvégiában ez már piros betűs pihinap szóval minden zárva volt. Reggel a holland barátommal elmentünk kocsit bérelni, a város teljesen üres volt, nem is értettük hol vagyunk, jöttek a lököttebbnél lököttebb ötletek vajon mi történt. A Hertz zárva volt, de jött egy szerelő aki elintézte legyen kocsink (később voltak vele problémák persze). Délelőtt folyamán még mindenfelé mászkáltunk vártuk, hogy megérkezzen a Peter(holland) barátja. Felvettük és elmentünk egy boltba majd irány haza. Nehezen, de sikerült összepakolni és megcsinálni Attila ágyát is (2 széken lévő matracok összetétele), miután készen lett, kipróbáltam és vagy 30 percig röhögtem rajta mekkora sz.r. J Kifejezetten jó időnk volt és a többi nap is szuper volt. Eddig még ilyen meleget itt nem láttam, szóval az időzítés tökéletes lett. Este felvettem Attilát, elmentünk hozzám csomagot ledobni, majd irány a város megnézése este. Jó volt újra találkozni és magyarul beszélni hosszabb ideig.


2. nap, péntek

Nem emlékeszem mikor, de korán keltünk (nem délután). Mára 3 program volt: város és a két kilátó.
Iszonyatosan meleg volt, de én nem vettem rövidnadrágot mivel áhh úgysem lesz olyan meleg. Nem lett igazam. Felmentünk az Ulrikenre (ez a legmagasabb kilátója Bergennek). Nagyon nagy sor volt… ez napközben kb. üres. Fent csodás látvány fogadott. Nem csak a várost lehetett látni, hanem a környező hegyeket, és ahogyan a tenger benyúlik. Szerencsére még havat is láthattunk, jó volt benne tapicskolni. Ezután következett a Fløyen ahonnan tök jó a kilátás a városra és a közelben van egy erdő ill. egy erdei út lefele a városba (ezt a bergeniek túrázásra használják ha esik ha fúj). Nap végére már elég fáradtak voltunk.. jó volt végre hazamenni.


3. nap, szombat

Előző este meg kellett volna tervezni a köv. nap útvonalát. Persze tudtam, hogy a Hardangerfjordokat nézzük meg és kinéztem már azokat a városokat, vízeséseket is, amik a főbb megállási pontok, de az útvonaltervezés engem nem érdekel, a térképet Attila szereti bámulni, így ezt ráhagytam, hagy legyen boldog :D Egyfolytában figyelmeztetett, hogy Dobi nah, ne aludjál, tervezz. Persze csak sikerült elszunyókálni. [Dobi többszöri felszólításra adott válasza az volt, hogy most egy kicsit muszáj szunyókálnom, szólj ha kész a blogírás, és megcsináljuk együtt a tervet. Persze én tudtam hogy mikor végzek, értelme nem lesz felkelteni.... :D] Szóval én reggel jót aludtam, amíg Attila, nehezen de csak szerzett egy jó kis minit. Előtte megszívatott, hogy valami 10éves astrát adtak. Csodálkoztam is, hogyan lehet ez… hiszen a norvégoknak nem igazán vannak régi verdáik. [Ez nagyon jó poén volt ám!!! :D] Lent a parkolóban persze nagyon megörültem a kocsinak. Az egész nap szuper volt, ez volt az eddigi legjobb nap itt Norvégiában. Rengeteg olyan tájat láttunk, amire már az óta vágytam mióta megérkeztem ide. Olyan helyeken voltunk ahol meleg van és rövidgatyában lehet hóban mászkálni. Tökéletes hely, nincs is ennél jobb. A kocsit is élmény volt vezetni ilyen kis kanyargós szűk utakon, ráadásul végig a fjordok mentén vezettünk, így ez csak növelte az élvezetet.


4. nap, vasárnap

Ez a nap egy megtervezett utazás volt. Mialatt én Franciában vagyok ide fognak a bergeni erasmusosok menni több napra. Ma is meleg lesz, ezért úgy voltunk vele nem kell beöltözni. Felszálltunk a vonatra majd hamarosan valami sielős, havas tájra érkeztünk ahol motoros szánnal közlekedtek :D (Myrdal) Itt szálltunk fel a nosztalgiavonatra amit már nagyon régen kilestem, hogy ezt majd valamikor ki kell próbálni. És végre elérkezett az is, amire már nagyon vártam, hogy igazi fjordokat lássak hajóról. Ezek a tájak sokkal jobban érdekelnek, mint egész nap valami szmogos városban kutyagolni lökött templomokat meg múzeumokat lesve.  [A későbbiek szempontjából fontos dolog..... :D] A nap végére már éreztem 3 nap után jó lenne már egy semmittevős nap, csak pihenni, amiben szerintem nagyon jó vagyok :D Az estét pedig megkoronáztuk a bergeni csodakajával, a peppes pizzával (sajnos nem túl sok jó kaja van, ez már nagyon hiányzik otthonról, külön tervem van, hogy amikor hazamegyek, miket fogok falni csak egy héten keresztül).


5. nap, hétfő

Nah, ez volt az nap, amikor végre kicsit tovább, 11-ig aludtunk. Remek volt, viszont éreztem, nekem elég volt már J. [Dobi azt mondta, hogy nincs itt valójában már olyan sok minden Bergenben, amit meg lehet nézni, én viszont a térképve tekintve egyből útvonalat optimalizáltam, biztos van még itt látnivaló! - és lett is!!! Szerintem olyan helyekre is elslattyogtunk, ahova Dobi magatól később sem ment volna, tehát itt is sikerült egy kicsit idegenvezetnem.:D] Nah persze Attila kitalálta merre hova menjünk még. Nekem is volt tervem NAH de nem eeeeennyi… vakulásig csak mentünk, mentünk. Napközben jólesett a mekis kaja (érdekesség, hogy a pár száz méterre lévő mekiben totál más mindennek az íze, rosszabb, minden hal ízű és én utálom a halat). Ezen a napon totál kinyiffantam… pedig még csak most jött a java, Franciaország. [Arrol nem is beszélve, hogy rendkívül élvezte Dobi amikor kb 2-3 órát töltöttünk el a Floienen hogy naplementét fotózzunk... :D]

Folyt köv...

Bergen másik oldala

Idéznék Dobi barátomtól: “Az volt az a nap, amikor tönkretetted a talpamat”.
Azaz “J’ai mal a la ma pied.” :D:D:D Hétfőn tehát az első olyan Húsvétom volt, hogy nem mentem el meglocsolni senkit. Hagyományos szempontból és átvitt értelemben nézve sem :D:D:D:D:D:D Eléggé rottyon voltunk az elmult napok császkálása után, így kb 10-11 között keltünk fel. Ezenkívül tudtuk h a másnapi repülőút online check-in-je miatt 13.00ig otthon kellene lenni. Amikor egyebkent cask a Frankfurtbol indulo jaratra tudtuk kiválasztani a helyunket (a keddi Bergen-Frankfurtot csak aznap tudtuk a reptéren kiválasztani.)



Kis visszatérés 3 kimaradt momentumhoz: Mikor szombat reggel mentem busszal autot bérelni, akkor beszélgettem ugye a sofőrrel pár dologról. Amikor mondtam neki h honnan jöttem, akkor furcsan nézett, de mikor elmagyaráztam hol van Mo, akkor már elismerően helyeselt, mibntha tudta volna. :D

Duma közben/előtt/után volt alkalmam vizslatni, h mi történik az utcan. A képek között lehetett látni azt a tipikus V. kerületi takarito kisautot. Amikor ennek vezetője látott egy padra ilyen McDs hulladékot lerakva, fogta magát, kiszállt, elvitte a kukába, aztán folytatta az utcaseprést. Más a munkához való hozzáállás mint otthon.

Megfigyeltem a több napos Norvégiában való tartózkodás alatt, h rendgeteg a kékszemű ember, de hogy ehhez társuló skandináv szőke dominancia lenne, azt én nem mondanám.

A hétfői dolgokat folytassuk tehát.
Ezen a napon az idő már nem a legtutibb volt, borus napunk volt, egy ideig esett is, de nem özönvíz, cask ugy normálisan. Siman esernyő nélkül vizes lettem, de nem aztam sz.rrá. Dobi szerint ez itt a standard, aztan vagy esik valami, vagy nem. Mentunk egy jo nagy kört a városban olyan részeken, ahol még dobi sem járt. Annyit mentunk, hogy vízhólyagos lett a lába, ez még a későbbiek szempontjából fontos dolog lesz.

Tehát egész délután mentunk, méterben nem tudom mennyit, de azért jó sokat, megneztunk egy kis erdei templomot, slattyogtunk, slattyogtunk, aztan az en vezerletemmel felfedeztuk a város másik oldalat, a kikötő környékét, láttunk spéci függőhidat, a két öböl közötti “félsziget”en lévő kilátót, pingvineket az Aquaritet i Bergenben,majd egy skanzen kinézetű óvárosi tipikus norvég városrészbe botlottunk. Láttuk a Bryggent spéci pozícióból, iszonyat nagy hajokat, a kikötőben allo “kalozhajot” – már több képen volt – kifutni, ezek után kajáltunk a McDben, majd felmentunk a Floibahnnal a városhoz közelebb eső kilátóra naplementét nézni. Ezen a napon mentünk gyalog méterben a legtöbbet, ezért is lett dobinak problémája a lábával. Jöjjenek a részletek. :D

Realizáltam, hogy ha a külvárosi részeket / külső kerületeket nem nézzük, akkor 4 résztre osztható Bergen számomra: belváros, Bryygen környéke a színes érdekes házakkal egy kikötő és öböl köré települve, egy másik - joval nagyobb- öböl körül egy hatalmas közút-vasút-hajó konténer átrakó terminal, özön olyan dologgal, amiröl en mar tanultam a BME-n. A két rész mindkét oldalán dimbes dombos hegyoldalon lakónegyed.

Bergenbe személyautoval behajtani 15 Kr, így néz ki a tábla, és a "kamera"

szarul megy a taxisoknak!

külvárosi tűzoltó állomás

Első körben a kocsikázós este láttunk a kolitól nem messze egy erdei templomot, ahol már Dobi holland haverjai voltak, cask akkor még az ő lába gáz volt. Azt mondta tudja h mere van, el is indultunk, a végén en találtam ki h pontosan merre. Hazafelé menet kiderült, h kb 3xos kerülővel érkeztünk meg, nade sebaj. :D

ilyen a koli norvégok lakta része

a Red Bullon meg így mutat a norvég szöveg

villamosmegálló

szarul megy a taxisnak 2.0

megint DHL

óvárosi rész 1

óvárosi rész 2

óvárosi rész 3

óvárosi rész 4 - madáretető

konténer átrakó terminál: vasút, közút, hajó, mindig csak a szakmai ártalom :D

híd 1.0, fényképezve egy kuka tetejéről, így:


híd 2.0

városkép

dobi és a graffiti

Hurtigruten

ezek a víz melett közvetlenül lévő társasházak, elég "sz.r" helyen lakik akinek itt van kérója

pingvinek az Aquaritat b


kifutott a hajó, amit az előző napokban még a kikötőben láttunk

"kilátó", a két öböl közötti félsziget csúcsán

manutd fanclub

a nagy sétálgatásban valami gyárudvarba is besétáltunk véletlen, ahol mindenféle érdekességet lehetett találni, nem hoztunk szuvenírt! :D


Dobi napok óta irtott engem, hogy én szar fotókat tudok cask csinálni, én meg mindig azt válaszoltam, hogy nekunk kettőnknek nem ugyanaz tetszik, ha ő pl lefotoz vmit a tengerparton, akkor abban a víz éppen benne van alul, és az égből jó sok, én meg ugy szeretem, hogy fele-fele a dolog. Emiatt folyamatosan lestük egymás képeit h kié milyen let. Viszont nem néztem meg mindig, ez egyszer nagy hiba is lett, odaalltam egy rohadt nagy hajo elé a kikötőben, mondtam h ugy csinalja hogy a hajo benne legyen, hat meg lehet nézni a végeredményt. :D Ha ranagyít az ember sem lehet felismerni. Na mindegy, én tudom h ott voltam, az meg láétszik h a hajo b.szott nagy volt.

ezzel a bicikliben nem volt minden rendben....


Szeretjük a Bryggent fotózni! :D

Meki előtt csináltam egy fotót az ingatlanárakról… ismétlem, 35 a szorzó….. Brutális…

A kikőtő után a McDonaldsban kötöttünk ki… Előtte már láttunk a városban hatalmas örjöngést bizonyos sörözőkben özön pirosba öltözött embert, csodálkoztunk is h mi a franc. Bementunk a mekibe, ott is zaszlo több helyen, kiszolgáló csajon egy mezszerű polo. Miutan rendeltunk mondom a csajnak mi a p.csa van itt hogy mindenki így be van zsongva? Kiderült, hogy a" Sportsklubben Brann"


a bergeni focicsapat neve, és akkor hétfőn otthoni meccset játszottak, ezért öltözött be özön ember mindenfelé, ezért voltak még zaszlok is a mekiben. Amikor a csapat otthoni meccset jatszik, akkor mindig pirosba borul a város. :D Ja, és amit ettünk, az is Brann Meny volt… (Brann menu, 2 dupla-sajtburger, ucsi, sultkrumpli =125 Kr). Dobi megkérdezte WC kódját, mert most nem lehetett csak ugy simán bemenni, én mint érdeklődő turista montam a kasszásnak h mondja már el norvégul is, hogy h hangzik, amit meg is tett! :D (A csapat 2010ben 10-ben a Norwegian Premier League-ben 13. lett... a 16ból. :D

Meki után tehát feldzsaltunk a kilátóra, még citromsárga napfényben érkeztünk meg. Évi felvetésére reagálva: nem álltam végig egy helyben, viszont választottam egy könnyen megjegyezhető pozíciót, és mindig odamentem fotózni egyet. Mire felmentunk, a nap kisütött, viszont az idő nem lett meleg, így itt a polo + kis szürke dzsekim kombó annyira nem volt hatásos. Nem baj, beneztem a WCbe melegedni, és némi szilviszaszerű papírkéztörlővel próbáltam jobban leszigetelni a két karomat. Na nem fagytunk meg, cask fáztunk. Ezek után sokkal jobb let, az is furcsa volt h mikor a nap elkezdett már vörösbe váltva lemenni, elállt a szél, ez sokat segített. Nagyon jó képeket sikerült összehozni… itt láthatóak.

Mi Floibahnnak hívjuk/tuk, de amugy a hegy neve Fløien, és a Bergent körülvevő 7 hegy egyike. A Floibahn mar szerepelt a pénteki bejegyzésben, 425m magad hegyecske. Dobi már levideózta, és feltöltötte youtubera, h hogyan megy fel és le, ezt most itt megtekintheti, akit érdekel:



nappal

éjjel

Dobi kicsit unottan üldögélt a gonosz troll arnyékában

Én mindenáron ragaszkodtam hozzá, h maradjunk amíg tök sötét nem lesz, viszont gondban voltunk, felfelé ugye a “sikloval” mentunk (35 kr / fő), viszont pont annyi penz volt nalunk lefelé jövet előtt, hogy cask 1 jegyet tudtunk venni. Amikor a bahn lement, akkor mindig volt egy 5 perc, amikor nem volt személyzet a fenti állomáson, így ketten be birtunk surrani 1 jeggyel. Az utolso bahn lefelé 11kor ment, így kb 22:40kor be kellett mennunk a váróba, egy minimális világós folt ekkor még volt az égen, így a tenger a képeken még világosabbnak látszik, tök sötétben nem csináltunk hát képeket, de szerintem így is nagyon jo sorozat lett. Ahogy írtam, meg nem fagytunk, de amikor hazaértünk a koliba, a forró zuhany azért jo esett.

És akkor következzen egy naplementés sorozat.













Floibahn után húztunk haza, aztan alvás, mert ugye másnap következett az út a Charles de Gaulle T1 felé….

Ami még furcsa volt nekem, hogy hihetetlen hogy megszoktam ezt-azt: Norvégiában mindig az okozott fejtörést, hogy hogy kösznjek JóNapot-ot (=Bonjour), ami az angolban nem létezik normálisan (nincs olyan h Good Day)… Ugyanez volt azzal mikor meg akartam köszönni valahol vmit mindig a Merci ugrott be elsőre, nem a thank you. Vagy Amikor valamit valahol akartam, akkor meg mindig a je voudrais. Érdekes hogy hogyan alakulnak az ember fejében a dolgok. Nem felejtettem el angolul, de pl németül bárhol megszolalni kész erőlködést jelent. Sikerül az, csak nehéz szülés.

Ha a Norvégiában tett látogatásom akarnám szummázni, nekem előkelő helyre került a “melyik külföldi országban tudnám elképzelni az életem” listán. Igaz hogy az idő csalósan jó volt, nem így van ez azért mindig, de én a havat szeretem, tengerparti város, de en nem vagyok mediterrán éghajlat függő, szigetek, fjordok, a táj és a környék hihetetlenül jól néz ki. Mondom ezt így, hogy cask a töredékét láttam az egésznek még. Az emberek nem stresszesek, az autok nem dudálnak, ahogy írtam az utcán rengeteg a szép lány – az is biztos, hogy rengeteg a kékszemű ember, sok a szőke, de nem mondanám különösen durvának az arányukat az összes népességet tekintve [már arra vonatkoztatva amit láttam az egészből]. Pénzzel tele van minden és mindenki, iszonyat drága minden, az utcán sétálva is realizálható. És ami még fontos, h nekem tetszik a nyelv. Furcsán hangzik, de tök jó. J Ugyhogy dobival lehet elkezdünk Norvég nyelvtanfolyamra járni szeptemberben. :D [cask jo hogy a kiskönyvet norvégul vettem] A buszsofőr srác, akivel dumáltam szószerint azt mondta, hogy ki kell menni Norvégiába dolgozni, aztan gyorsan meg lehet tanulni, ha érdekel. Ezt persze tudtam magamtól is, de az ilyen dolgok csak rátesznek egy lapáttal. Visszajönnék ide még akármikor szívesen, megnézni olyan részeket is ahol nem voltunk, nem hiszem hogy meg tudnám unni ezt a típusú tájat. Szóval nem tudom jobban és pozitívabbra dicsérni, de tényleg nagyon nagyon bejött. Franciaországról majdnem 3 hónap után sincs ilyen jó véleményem, bár az is igaz, hogy ott is rengeteg minden van, amit még meg kellene nézni. A tény az viszont tény: Norvégia elvarázsolt 4 nap alatt, Fro. viszont nem tette ezt meg 3 hónap alatt Marseille-jel, Lyonnal, és Párizzsal együtt sem. (Amikor írom ezt a részét ennek a bejegyzésnek, akkor a TGV-n ülünk Endrével és Dobival Parizs és Lyon között). Tény, hogy az Eiffel toronynak, vagy a Diadalívnek nincs párja, de ha szummázunk, nálam Norvégia-Franciaország 4:1, Franciaország-Magyarország 3:1, Norvéiga-Magyarország 7:2, tehát a tornát Norvégia nyerte… Mo.-t 2 dolog miatt sorolom hátra: 1, fizetések 2, nincs egy Eiffel toronyhoz hasonló hires dolgunk. J Na de ne szaladjunk ennyire előre, a Franciaországi történések még cask most fognak a blogon következni. Hajninak és Évinek jó utat Norvégiába Dobihoz! J

És Dobi, itt is köszi a lehetőséget, a szállást, és a "szervezést" (azaz a kigondolását annak h mit kell megszervezzünk!)! :D ha legközelebb kiköltözöl, megyek én is megint! :D csak szakadjon rám a bank előtte! :D

Azt ugye mindenki tudja, hogy a záró képsorok Norvégiából itt érhető el a képgalériában...

Rossz hír, hogy a saját 1GB ingyentárhelyes picasa albumom megtelt, úgyhogy más megoldás után kell nézni a következő bejegyzéstől.