Norvégia, vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégülKongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakaszafjordjairól híres. Nem tagja az Európai Uniónak.
1. Földrajz
Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól,Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tengerhatárolja. A norvég szárazföld 13 északi szélességi fokon nyúlik át, az 58°-tól a 71° túl (Svalbard pedig a 81°-tól is északabbra esik). A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb aSognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai - a Geirangerfjord és aNærøyfjord - a természeti világörökség részei. Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.
Az országon átnyúló hegység geológiailag folytonos Skócia és Írország hegyeivel, sőt az észak-amerikai Appalache-hegységgel is. A geológusok szerint mindezek a hegységek egybefüggtek az ősi Pangaea szuperkontinens széttöredezése előtt. Az utolsó jégkorszak, illetve sok korábbi jégkorszak idején a mai Norvégia teljes területét vastag jégtakaró fedte. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki. Amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. A jég felszínalakító munkájának eredményeképp a norvég Sognefjorden a világ második legmélyebb fjordja, a Hornindalsvatnetpedig Európa legmélyebb tava.
A Skandináv hegység Kaledonidák néven is emlegetett, a földtörténeti óidőben (590-235 millió évvel ezelőtt) történt meg a Kaledoniai-orogenezis (azaz hegységképződés), melynek második szakaszában Grönland, É-Írország, É-Skócia, Norvégia hegyvonulatai gyűrődtek fel. A pacifikus hegységrendszer, az Alpok, Ázsia vonulatai a A középidőben (235-65 millió évvel ezelőtt) és az újidőben kezdtek kialakulni, az óceánok nyílása jelenleg is folyamatban van. A Norvég hegység látványvilága nagymértékben különbözik az Alpokban megszkottól: Földtörténetből kifolyóan eleve öregebb hegységről van szó, illetőleg a jég nyoma is felfedezhető a vonulatokon, nem is kicsit.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Személyes tapasztalatunk, hogy pl a bejegyzés megírásának napján, este 21:45kor igaz a map már eltűnt a hegyek mögött, de még mindig nem volt teljesen besötétedve. A napnyugta elvileg 21:19. (BPn ma 19:45-re volt írva a hivatalos napnyugta...)
Ez az ország elvileg iszonyatosan csapadékos és hideg: ezt Dobi meg is erősítette, rendkívül sokat esik, vagy hó, vagy eső, vagy felváltva. Viszont nem mindig rideg és hideg: Dobi szerint az érkezésem napja és az utána következő a két eddigi legmelegebb volt idén, de ezt többen is megerősítették, lepirultunk... Szóval aki azt hiszi, hogy Norvégia az csak a hó és a jég országa, az nagyon téved.
3. Történelem
Erről azért akarok egy kicsit írni, mert elkezdtünk tanakodni, hogy most itt akkor volt háború, vagy sem... 1-2 dolgot emelnék csak ki. A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot. A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. századbansikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot. Később Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadtaNémetország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.
4. Gazdaság
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és aTrondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégiahalászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik. Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás,ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.
A főváros Oslo, becsült népessége 2007ben CSAK 4 millió 700ezer volt... Az egy főre jutó GDP pedig 78178 USD, (Mo. 12914 USD, Fro. 42015 USD). Területe 385199 km^2. Ezekkel az adatokkal a GDP rangsorban Luxemburg után és Svájc előtt a második a világon, terület szerint 62. a világon, Europában 8., népesség szerint Európában a 28.
A norvég korona (norvégul norsk krone, többesszáma norvégul: kroner)Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre. Érmék: 50 øre, 1,5,10,20 korona; Bankjegyek: 50,100,200,500,1000. Érdekes a forint ellenében az alakulása:, '49ben 2,36 Ft volt, '90ben 10, '95ben 20, 2000ben pedig már 31. Most középárfolyamon az OTP szerint 33 Ft. (1 Euro ~ 7,34 korona).
Az ide kapcsolódó személyes tapasztalt, hogy poénos az 5 koronás ami lyukas, képek később lesznek még majd a Norvégiás bejegyzések folyamán. Ezen kívül, hogy a 20 koronas 660 forint, aztan ezeknél az meg még apro... Dobi már csevegte, hogy ez a hely a bankkártyák országa, van nekik valami olyan ami bankkártya meg személyi is, orrba-szájba azt használják mindenhol. Ehhez fog majd story kapcsolódni, érdekes h még a buszsofőrnek a jegyet is kártyával fizeti mindenki... (Ami elvileg aprópénz...)
5. A norvég nyelv, és egy kis kitekintés
Azt már írtam, h a saját tapasztalt első blikkre az volt, hogy német-francia keverék angollal megspékelve... Hallásra takktarakktak kittagatt gate ittektagöm voszum blablabla. :D ilyen a hangzása. Nekem kifejezetten tetszett első hallásra. :) Nekem úgy tűnt hogy folyamatosan erőteljesen hangsulyoznak... Ami meg érdekes az a sok ø és å (a felette kis körrel) mindenfelé. :D
Valójában az indoeurópai nyelvcsalád germán csoportjába tartozik, így rokona több más germán nyelv: pl német angol is. Viszont a francia is az indoeurópai családba tarotzik, csak az újlatin nyelvek közé, mint az olasz vagy a spanyol, így végülis néhány franciához való hasonlóság sem meglepő.
Tehát a norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek.
A nyelcsaládokhoz visszakanyarodva, mivel már rengetegszer kellett elmagyaraznom angolul, de nem tudtam a pontos elnevezéseket, ezért most utananeztem a dolgoknak. Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest.
Indoeurópai: Indo-European vagy Indo-Germanic
ezen belül a germán az germanic, a latin az italic / latin.
A magyar az Uráli nyelvcsaládba tartozik, ami angolul Uralic. Vannak kategorizálások, ahol az Ural-Altajit (Altaic) is egy csaladnak veszik, de a továbbiak az uralin belülre érvényesek. Tehát ebben 2 alapág van: a finnugor (finno ugric) és a szamojéd (samoyedic).
Minket a finnugor érint, ennek két fő ága az ugor (ugric, ugrian) és a finn-permi (finno-permic).
A ugor 3 nyelvet foglal magában: a magyart, és az ob-ugor nyelveket, utóbbi ágon vannak a rég elfeledett nyelvi rokonaink, a manysik (vogul) és a hantik (osztják). (Erre még általános iskolából is emlékszem, h említettük. :D)
A finn-permibe tartozik kategorizálás nélkül egy csomó minden, meg még a balti-finn nyelvek is.
Miért írtam ezeket le? Mert nem voltam vele tisztában, és ahogy már említettem, sok kérdeést kaptam külföldiektől, hogy most akkor a magyar nyelv az a német rokona? Rohantam mindig a falnak. Indokolni tudni kell ez ellen, ugyhogy jo ha megjegyzitek a főbb részleteket. És lehet ezt a képet mutogatni :D
+1. A zászló történetéről itt olvashat, akit érdekel.
A norvég nemzeti jelkép kialakulása erősen kötődik az ország történelméhez, és ezáltal további két északi ország, Svédország és Dánia nemzeti jelképeihez. A mai lobogót az osloi parlament 1898. december 15-én fogadta el, és további egy évbe tellett, míg azt országszerte használni kezdték.
3. Történelem
Erről azért akarok egy kicsit írni, mert elkezdtünk tanakodni, hogy most itt akkor volt háború, vagy sem... 1-2 dolgot emelnék csak ki. A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot. A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. századbansikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot. Később Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadtaNémetország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.
4. Gazdaság
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és aTrondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégiahalászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik. Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás,ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.
A főváros Oslo, becsült népessége 2007ben CSAK 4 millió 700ezer volt... Az egy főre jutó GDP pedig 78178 USD, (Mo. 12914 USD, Fro. 42015 USD). Területe 385199 km^2. Ezekkel az adatokkal a GDP rangsorban Luxemburg után és Svájc előtt a második a világon, terület szerint 62. a világon, Europában 8., népesség szerint Európában a 28.
A norvég korona (norvégul norsk krone, többesszáma norvégul: kroner)Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre. Érmék: 50 øre, 1,5,10,20 korona; Bankjegyek: 50,100,200,500,1000. Érdekes a forint ellenében az alakulása:, '49ben 2,36 Ft volt, '90ben 10, '95ben 20, 2000ben pedig már 31. Most középárfolyamon az OTP szerint 33 Ft. (1 Euro ~ 7,34 korona).
Az ide kapcsolódó személyes tapasztalt, hogy poénos az 5 koronás ami lyukas, képek később lesznek még majd a Norvégiás bejegyzések folyamán. Ezen kívül, hogy a 20 koronas 660 forint, aztan ezeknél az meg még apro... Dobi már csevegte, hogy ez a hely a bankkártyák országa, van nekik valami olyan ami bankkártya meg személyi is, orrba-szájba azt használják mindenhol. Ehhez fog majd story kapcsolódni, érdekes h még a buszsofőrnek a jegyet is kártyával fizeti mindenki... (Ami elvileg aprópénz...)
Azt már írtam, h a saját tapasztalt első blikkre az volt, hogy német-francia keverék angollal megspékelve... Hallásra takktarakktak kittagatt gate ittektagöm voszum blablabla. :D ilyen a hangzása. Nekem kifejezetten tetszett első hallásra. :) Nekem úgy tűnt hogy folyamatosan erőteljesen hangsulyoznak... Ami meg érdekes az a sok ø és å (a felette kis körrel) mindenfelé. :D
"Találtam" youtube-on egy videót, amiben a villamos megállóinak nevei vannak.... :D
Valójában az indoeurópai nyelvcsalád germán csoportjába tartozik, így rokona több más germán nyelv: pl német angol is. Viszont a francia is az indoeurópai családba tarotzik, csak az újlatin nyelvek közé, mint az olasz vagy a spanyol, így végülis néhány franciához való hasonlóság sem meglepő.
Tehát a norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek.
A nyelcsaládokhoz visszakanyarodva, mivel már rengetegszer kellett elmagyaraznom angolul, de nem tudtam a pontos elnevezéseket, ezért most utananeztem a dolgoknak. Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest.
Indoeurópai: Indo-European vagy Indo-Germanic
ezen belül a germán az germanic, a latin az italic / latin.
A magyar az Uráli nyelvcsaládba tartozik, ami angolul Uralic. Vannak kategorizálások, ahol az Ural-Altajit (Altaic) is egy csaladnak veszik, de a továbbiak az uralin belülre érvényesek. Tehát ebben 2 alapág van: a finnugor (finno ugric) és a szamojéd (samoyedic).
Minket a finnugor érint, ennek két fő ága az ugor (ugric, ugrian) és a finn-permi (finno-permic).
A ugor 3 nyelvet foglal magában: a magyart, és az ob-ugor nyelveket, utóbbi ágon vannak a rég elfeledett nyelvi rokonaink, a manysik (vogul) és a hantik (osztják). (Erre még általános iskolából is emlékszem, h említettük. :D)
A finn-permibe tartozik kategorizálás nélkül egy csomó minden, meg még a balti-finn nyelvek is.
Miért írtam ezeket le? Mert nem voltam vele tisztában, és ahogy már említettem, sok kérdeést kaptam külföldiektől, hogy most akkor a magyar nyelv az a német rokona? Rohantam mindig a falnak. Indokolni tudni kell ez ellen, ugyhogy jo ha megjegyzitek a főbb részleteket. És lehet ezt a képet mutogatni :D
A norvég nemzeti jelkép kialakulása erősen kötődik az ország történelméhez, és ezáltal további két északi ország, Svédország és Dánia nemzeti jelképeihez. A mai lobogót az osloi parlament 1898. december 15-én fogadta el, és további egy évbe tellett, míg azt országszerte használni kezdték.
