2015. december 21., hétfő

sivatagi vadkemping



A kronologikus vonalat valahol ott fejeztuk be, hogy shanghaibol egy esti geppel indultam haza, 3 orat kellett sz.rakodni a repteren mindennel, majd nem volt olyan szerencsem mint odafele az ultetessel (akkor nem ult mellettem abszlut senki). Szornyu egy ut volt (en szegeny), reggel 5re erkeztunk, de az igazi kinlodas csak utana kovetkezett: eltaxiztam a kecoba, lepattintottam a nagyborondot, lezuhanyoztam, és mentem dolgozni.... Ez egy durva nap volt..



Amikor megerkeztem Kinaba, a reggeli ébredessel volt a bajom, most viszont visszafele volt problemas a ehlyzet, este 8kor ragadt mar a szemem vagy 3-4 napig. Pentekre eljutottam abba az allapotba, h mar egy kicsit jobb, erre jottek a kedvenc szomszedaim az ötlettel: irany a sivatagba kempingezni/satrazni a katari barataikkal! Ez az ötlet akkora wownak tünt, hogy nem hagyhattam ki...


Pénteken tehat (ami ugye itt a hétvége elso napja) felszerelkeztek az Ágiék mindennel: nem hutotaska, hutoLÁDA! Kajak, piak, sator, polifoamok (merthogy a homok igyis puha azon jot lehet aludni cc :D, en a bizti kedveert a kecobol a kihuzhatatlan kanape 2 leszedheto parnajat elvittem [utolag kiderult jaj de nagyon jol tettem], majd valamikor del tajekan megindultunk, eloszor elmentunk az ismerösékhez, onnan pedig lenyegeben 2 csaladhoz (egy libanoni és egy katari) csatlakoztunk be, 4en: Agiek ketten, egy épp Katarban nyaralo ismerosuk az Eszter, és én.

Eleg kemeny mennyiségu cucc lett a Fortunerbe ramolva

A Sealine beachet mar sokszor emlegettem itt a blogon: Dohátol délre jo messze, azon a részen van, ahol kezdodik az igazi sivatag, az a dünés. Na ide megérkeztunk, keréknyomást leengedtek az arab sivatag-szakértoink (az en autommal mentunk 4en), merthogy igy jobban fel lehet kapatni allitolag a dunékre, majd elindultunk befelé – dél felé. Volt egy olyan „csapas” a dunek kozotti kornyéken, amit ugy titulaltak a többiek, hogy a sivatagi highway, olyan mintha a homokkorol eppen ott elfujta volna a homokot a szel, marmar itt-ott 10sav széles jeoletlen muut erzest keltette az emberben, persze barhol lehetett rajta homokbucka, barazdak vagy barmi, de azert toltunk neki. 

 
 

Aztan egyszercsak csaptunk egy balost (apropo a sivatagban az Oredoo [helyi T-mobile] frkankot csomo helyen rakott ki tornyokat, allitolag az egesz sivatag le van fedve mobilhalozat szempontbol... :D) es megindultunk a Doha rally. Én baromira elveztem! Toltunk neki fel le a duneken – persze a Hamad elol vmi GPS-es kutyukkel figyelte az utvonalat, és o mar ranezesre is megmondja, hogy melyik dunere lehet felmenni, és melyikkel gyulne meg a bajunk varhatoan. Eletemben ilyen jot nem rallyztam még, es annyira jo volt, h - bar végig azt vartam h na mikor szivom meg és akadok el – ha valamit elcseszek, akkor ott van masik 2 auto, és kihuznak, vagy barmi. Jo azert felborulni nem akartam, de tiszta olyan volt, mint 2003ban anyuekkal a Tuneziaban as ivatagi szafarin: egy igazi hullamvasut, csak most en vezettem, ahh, istencsaszar. Ez az igazi szafarirally, amikor te rugatod neki 4keréken csapatva a homokot jobbra balra, bizonyos puhabb reszeken ugy feluszott az auto, mint amikore egy hasonlo, hajo méretu autoval a havon nyomja az ember! Kotelezoen kiprobalando program mindenkinek, aki szereti az ilyesmit, ha adodik ra lehetoseg. A katari feleseg tobbszor megdicsert menetkozben mutatta hogy oke, meg minden, mikor megalltunk, akkor megkaptam hogy micsoda good driver vagyok! Maskor amikor jottek europaiakkal (nem katariakkal), akkor mindig varni kellett, mert lemaradtak toluk mindig, en viszont eleg jol kenem a tempot, meg volt lepodve :)


Fogalmam sincs hany km-t, és hany percig (egy oraig?) mentunk ilyen utakon, én csak atadtam magam az elvezetnek, amignem megérkeztunk egy „spotra” amit a Hamad keresett: egy tengerparti részen egy volgyszeru resz a dunék kozott, ahol ugy dontottek, h letaborozunk.


Elokerultek a mindenfele céleszkozok/szerszamok:ezek mindent hoztak! AZ még oke, h az autohoz volt kompresszor, de az, hogy a satrak mogé felallithato satorparavanfal, a gigamega 4 szemelyes satrak (amelyek ugy mukodnek h kszeded a tasakbol és kirugja magat, amikor készen vagy csak ossze kell hajtani), a sator alatti homok tisztitasahoz fadeszkak, es aztan minden minden: ilyen arab foldonulo garnitura, szonyegek, bogracsozo hely, sutotarcsa, „ust”, gazrezso, palack, tobb nagyhordos viz mosogatni, nemtudom mennyi etel, ital, egyszeruen fel sem tudom sorolni: kikoltoztettek oda a sivatagba egy komplett konyhát tokkal vonoval, zenecuccal mindennel. Nagyon flash volt, pedig ekkor még csak mulattam magamban hogy hogy voltak kepesek ennyi mindent bepakolni? :D
 




Nem lesz nehez kitalani mi volt a program: Felallitottuk a satortábort, és irany a tenger vize, kellemes 30 fok kornyéki ido volt amugy nappal, a viz pedig hirtelen huvosnek tunt, de 3 perc lubickolas utan mar abzsolut kellemes: ha szembe helyezkedtem a tengerrel, akkor balra dune, jobbra kisvolgy, dune, hatra autok (specialis beallitas szerint, h fogjak a szelet a szelfogoval egyutt a satrak elotti kozossegi teren), szemben a tenger tuloldalan pedig Szaud-Arabia, orhelyekkel és katonakkal. Na annyira azert messze voltak h nem lehetett latni h integetnek –e.






Tehat a nagy semmi kellos szelen voltunk egy csapattal, ahol semmi masunk nem volt, csak amit odavittunk, homok, és viz. Nem mindennapi elmeny volt mar csak a kornyék se, nem eppen olyan mint amikor utoljara a Tomorrowladen satraztam. :D:D:D:D


A tavolabbi kornyéken amugy lehetett latni mas satortaborokat is, vannak ilyen cegek, akik ezzel foglalkoznak, h felutnek egy ilyen tabort, aztan all inclusive-ben be lehet fizetni, van szemelyzet, zuhanyzo, mosdo minden (nehol konteneres), vannak kitepeult hotelek itt-ott, meg lattunk ugyanilyen rendes kempingezoket mint mi, de azert nem mondanam h tele a sivatag, van hely boven mindenkinek.


Szoval furdoztunk, van egy erdegkessege a helynek, az un Inland Sea kornyékére mentunk, ez Katar dekeleti részén talalhato, de igen kulonleges az apalydagaly elmeny, az obol kialakulasabol adodoan delelott egyik iranyba sodor a tenger, delutan a masikba. De nagyon komolyan, tehat ha valaki nem figyel oda par percig, maris 2 dunevel arrebb talalja magat a vizben és nem latja a felvert tabort. Olyan mintha folyo lenne, komoly sodrasa van.


No aztan lassan elkezdték elkesziteni a kaját, valami csirkés husos arabos arabkenyeres kezzelevos volt a kesei ebed, majdnem vacsora, itt még mértékletes sikerult maradni. Naplementeben toltuk ezt a kisvacsit, kozben elokerultek a sörök borök, teljes tarsasagos csoporselfiet nem kozlok, mert nem akarok itt barkit megbeszeles nelkul szerepeltetni, de osszesen voltunk tehat 11-en. Apropo, a katari csalad idosebbik fia, kb 10 eves, majdnem tobbet tud a keresztenysegrol mint en, de mas aspektusban annal joval tobbet, mint amit én tudok az iszlamrol (pedig azota olvasgatok ilyen temakat bovebben miota itt vagyok). Perfekt a gyerek angolul, amerikai suliba jaratjak, az occse aki kb 5 eves, arabul meg sem akar szolalni, ott mar gondok vannak, mert csak angolul akar beszelni... Hmm.

 
kofta

Na de itt a magasroptu beszeltegesek kozott volt kultura-cserebere: arab zenék, armin van buuren, quimby, minden minden, igazan szines este volt ebbol a szempontbol is, szoval ment a kisvacsi utan a dinomdanom tovabb, kozben azert volt egy rendes vacsora is, kofta, csirkeszarnyak, meg minden, na ott nagy zabalast rendeztem... (sajnos, de ennek okozoi nyilvanvaloan az addigra elfogyasztott sor/bor/egyeb italok voltak). Aztan kb ejfelig/1ig ment a dajdaj  amikor is elegedetlenul hangot adtam neki, hogy „hat ha nem iszik velem senki tovabb, akkor megyek en is aludni” :D Ejszakaara azert lehult az ido, duplapulcsi befigyelt, de en abszolut nem faztam, no.

 
Reggel 7(?) konryékén arab kornyikalos zenere ebredtunk, a Hamadék mar toltak az arab kavet, teat? Aztan keszult a speci arabos jellegu reggeli, mindenfele martogatos cuccok, rantotta, fel sem tudom sorolni, annyi minden volt, majd a katari feleség, Munira jol ramparancsolt, h en meg nem csinaltam semmit uh huzzak mosogatni! :D  aztan pedig a nap tovabbi része is az eddigiekhez hasonloan telt, nyugizas, zene, 1-2 ital, furdés, elveztuk a napfényt és a sivatagot.


Van egy téma, amin gondolkoztam h leirjam-e, maradjunk a rébuszoknal: hat egy dolgot nem vittunk magunkkal, az un „árnyékszéket” :D Szoval az embernek ha dolga tamadt, akkor elbandukolt par dunevel arrebb, a tobbit meg  inkabb hagyjuk is, lenyeg a lenyeg, gondolkodjatok el rajta, hogy vajon hogyan lehetett itt megoldani ezt a temat. :D

Szombat tdelutan, mikor kellokeppen kikempingeztuk magunkat, elkezdtuk bontani a satortabort, majd megindultunk kifele a sivatagbol, visszafele megint olyan elvezetes volt mint odairanyban, megérkeztunk egy benzinkutszeru lerakathoz, ahol a sivatag szelen a leeresztett kereknyomasokat fujtak vissza az erreszakosodott egyének, majd végul a Muniráéknal kotottunk ki, ott vacsoraztunk nalunk, ami ismét egy nagyon jo elmeny volt (a korabbi vacsihoz hasonloan, az is naluk volt ugye)


Megint 8 fele hal, meg nem tudom én milyen kajak, elokerultek aztan a speci arab dolgok:



 

 
 a fustolok, a no1 arab parfum, amibol be fogok egyet szerzni, annyira katarillata van nekem, azt ereztem mindenhol mikor megérkeztem hirtelenjében, aztan a speci arab jellegu baklawaszeru sutemenyek, jajjaj. Aztan go home.

ez a kulonleges, tradicionalis fustolo

Mire szamitottam csutortok este? Hogy kipihenem shanghait, az idoeltolodast, meg mindent. Mit kaptam helyette: egy olyan sivatagi szafarit, amire befizetni nem lehet. Erre nincs ott a mastercard. Ha egy befizetett programra elmegy az ember, kizartnak tartom h az ennek a szinvonalnak akarcsak a negyedét is tudja hozni. Hihetetlen elmeny volt, egy tok jo tarsasaggal, uh nagyon orulok hogy vittek.


Nem minden nap van az embernek lehetosége a homoksivatagban,a tengertol 30m-re egy dune tetejen vizslatni a csillagokat. A fotók toredékét sem adjak vissza az elmenynek. (Link itt: 43 kép).