Na ezt itt most megint kis késéssel kell elkezdenem írni, de sebaj, ami késik, az nem mulik, ez pedig erre a blogra különösen érvényes. :D Ott tartottunk tehét, hogy május 9. hétfő. Reggel suli, hazit persze nem csináltam meg, 10re kellett bemenni, előtte hamarabb felkeltem, és megcsináltam amit muszaj volt. 12 után eldzsaltam bagettet venni, nomeg találtam egy cukrászda jellegű pékségben egy marhajóféle Eckler fánkot, még jo hogy nem korábban fedeztem már fel, mert mindig odajárnék. A délutáni program a hálózatos RE42 óra volt, kb megr*hadtam az unalomtól, régen szenvedtem már így iskolában mint akkor. Olyan dolgokkal töltüttük az időt hogy Silvia a mex csaj tanította nekem a spanyol számokat 1-10ig, én meg neki magyarul. :D
A képen az érdekesség a 4. oszlop, Silvia probalta saját kiejtése szerint leírni fonetikusan a magyar számokat... :D
Még jó utat kívánságot is kaptam, természetesen spanyolul!
Meg aztán minden sz.rral foglalkoztunk, mutattam neki egy tök jo oldalt, amit én is akkor találtam: Hungarian Tongue Twisters. És a legnagyobb poén, hogy az alján mind le is van angolra fordítva! :D Óra után kinyilvanította nekem a két mex csaj akikkel közösen vagyunk ezen az oran, hogy (mivel akarnak jönni félév végén BPre) lehet soundra is akarnak jönni... Na majd látjuk h mi lesz belőle, könyörögni nem fogok nekik, az tuti. :D Este elmentem megvenni a másnapi vonatjegyem, ettünk egy gyrost alex-szel de előtte betoltam 1-2 csokit, így majdnem széééééétdurrantam a gyros után. Alex érdeeks témát hozott fel, elsőre nem is értettem, A VÖRÖSISZAPról kérdezett, és mondta hogy ez anno itt vezető hír volt a tvkben meg mindenhol... (allitolag...)
Aztan amugy az is kiderült, hogy Fizunak van Electro remixe, ami nem is rossz. De egy igényes produkció ilyen szöveggel meg hát na csak nem az igazi.
Innen hazafelé jövet történt meg az a poén, mikor álltunk egy sarkon a zebrán a piros lámpánál, nekünk jobb-hátulrol kanyarodott egy auto be az előttünk alló útszakaszra, ült benne egy jó csaj, én meg benéztem az autóba. Ő meg lesett ki, ment ment, nézett, aztan megállt, fogta magát, visszatolatott (3as szürke BMW), és mondott valamit. Alex értette, kérdezett a csajtól valami olyat, hogy (ő vagy én / övé vagy az enyém [közben mutatott rám]), a csaj mutatott rám. Én még magyarul sem tudtam volna megszolalni, nemhogy franciául... :D Elmondta még 2x, álltunk ott mint valami cölöp, aztán a elhuzott. Utána derült ki, hogy a mondat úgy hangzott: "Tu as de beaux yeux" Ez pedig azt jelentette, hogy szépek a szemeid. Persze alex azt hitte, h értem mit mond a csaj, hát, nem értettem sajnos :D Na mindegy, storynak jó volt. :D
Ezek után hétfő este - szokásomhoz híven - sikerült semmit nem összepakolni... Sebaj, felkeltem kedd reggel, nagynehezen elkezdtem összeszedni a cuccaimat, elég sz.r volt a helyzet, nem tudtam h mit vigyek, mit hagyjak itt, mi az amit már haza lehet költöztetni, mi az ami még majd kellhet itt nekem - mivel visszaérkezésem után kb még 5 hetet fogok itt tartózkodni Belfortban. Aztán végül annyi ruha lett az egészből, hogy tudván 20 kg-s lehet a bőrönd, nem nagyon tudtam tul sok mindent "hazatelepíteni".
CAF story... Caisse d'Allocations Familialies. Ez valami olyan allami szervezet, ami a mindenféle lakhatási támogatásokat is osztogatja (meg még biztos sok minden mást is). Nekem még érkezésemkor mondták, hogy ide érdemes beadni a papírokat, mert az is lehet hogy havi 20 euro lesz belőle, de az is lehet, hogy havi 150... Ami azért már nem szamít rossznak. Beadtam papírokat 1x, 2x, 3x, volt hogy ugyanazt, volt hogy ujat, mindig kaptam egy levelet, hogy még mit adjak be.... Már épp agyaltam, hogy hol kérdezzek utána, erre reggel kedden még belenéztem a postaládába, hát tessék, megint kell nekik valami, ilyen nincs. Bementem a suliba Hayleehoz, lefényeltuk és megírtuk a papírokat ami kell, úgy indultam el a szobámból, hogy megyek a CAFhoz bedobom a papírt (ez az a hely amiről már régebben írtam hogy szívattak a nyitvatartással), utána irány a vasútállomás. [Ez 2.5 hete volt, azota még mindig nem derült ki, h lesz-e zseton, vagy nem....] 11.55ös vonatot kellett elérnem.
Miközben a suliból jöttem visszafelé, találkoztam a postásokkal, a bicili Elektromos! érdemes kifigyelni a különös alkatrészeket rajta, a postasoknak mondtam franciaul h magyar vagyok, ez nekem lélegzetelallito :D (azaz érdekes), egyből mutogatta hogy olyan gazmarkolat van rajta mint a motorokon. Hihetetlen h itt még a postas elete is mennyivel könnyebb. (Ettől még nem szerettem meg a postát.)
[Juteszembe posta! Párizsból küldtünk Dobival és Endrével 5 képeslapot, amiből 1en volt rendes cím :D Azon amit anyuéknak küldtem, a többin csak ilyen kb... A 4 kb.-ból 1-1 szolt Robinak, Ákosnak, Évinek, és Bandinak, és összesen máig 1 érkezett meg, Bandinak. :D A többieké sajnos nem, de szolgáljon ez a fotó bizonyítékul. :D]
Ennyi volt a kis kitérő.
Tehát a tervezett útvonal hazafelé és otthoni program a 13. hét végéig bezárólag így nézett ki:
Az SNCFnek (franca vasut) van olyan szolgáltatása, hogy az autot vonattal viszik a nyaralok után, "Az autója még sosem utazott ilyen jól" szlogennel, és ez a vicces abra arrol szol ahogy beszelget a két auto, az 1ik megdicseri a masikat, h micsoda jol nez ki, a masik meg mondja h nem véletlen, most szalltam le a vonatról... :D
Belfortban a vasútállomáson jó volt azért látni, h itt is van büdös és fekete füstöt termelő agyongraffitizett dízelmozdony, más kérdés, hogy en nem erre szálltam fel.T ehát a Baseli retptér felé indultam el, a képen Altkirch, csupa ehhez hasonló teljességgel francián hanzó településnevek sorát láttam a vonatból. :D Retzwiller, Ballersdorf, Masprach, Wittersdord, Walheim, Illfurth, Zilisheim, Brunstatt, Burnenkritz, Riedsheim, Mulhouse=Mulhausen és még sokan mások. :D Jó volt tudni, hogy még Fro.-ban vagyok! :) Ez az első vonat másodosztály olyan volt, hogy otthon 1+ nak is elment volna, hihetetlen volt számomra. Na de mi jött még utána...
A baseli reptérről tudni kell, hogy 3 IATA kódja van: MLH, BSL, EAP = EuroAirPort, 3 ország közös reptere, Mulhouse (francia), Freiburg (német), és Basel (svájci) repterének számít, francia területen, közös francia-svájci üzemeltetéssel. Baselhez nagyon közel van, a város ÉNYi határában helyezkedik el. Belfort és Mulhouse még ÉNYabbra van, így adodott as zituáció, h nem kell Baselbe menni a reptérre menet. Basel előtt az utolsó közvetlen a 3as határ csücskében fekvő francia város neve Saint-Louis, ide kellett jönnöm vonattal, innen a városban közlekedő 11-es busz visz ki a reptérre. A jegy idáig 6,2 euro másodosztályon, Mulhouseban kell átszállni. Belfortban volt aki engem kérdezett meg hogy ez a vonat megy-e jófelé, készségesen megválaszoltam franciául a kérdést. (Bízva benne hogy jo vonaton vagyok :D)
A mulhousei atszallas utan már az elsőosztályra szálltam, (1 euroval volt így drágább a jegyem összességében), az alábbi 2 képen látható hogy hogy néz ki, ez a vonat nem megy TGV sebességgel, de a Strasbourg-Basel vonalon van, ami valami gyorsított környék, tepert azért elég rendesen. Belül meg hát na, a képek magukért beszélnek. Nem tudom ki az aki ilyen székeken nem fér el. Nagyon kényelmes, nem éppen olyan mint otthon az IC első osztaly... Nagyságrendbeli különbségek vannak. Ha az előző vonat volt az 1+, akkor ez csak valami 0 premium deluxe szerűnek lehetett volna nevezni. Még jó h jacuzzi nem volt rajta. (Amugy amjdnem üres volt az egész, utolsó kocsiban ültem, ki akartam menni hátrafelé csinálni 1-2 fotót a végéből, de jött utánunk egy fránya mozdony felkapcsolva...)
És még vámosok is jöttek, kérdezgettek, mondtam nekik hogy esetleg angolul jobb lesz a dolog, a számomra nem megállapítható férfi avagy nő szinte kikérdezett, hogy honnan jövök, hova megyek, van-e nalam vamolnivaló, de amikor mondtam h leszallok St. Louisban, akkor leakadt a témáról. (A vonat csak ott áll meg Basel előtt - basel meg ugye ahogy azt mindenki tudja már svájc, ami nem Eu, így megy a bohockodás ezzel a vámolgatással.)
Így nézki tehát az Euroairport, DHL-es koromban sokszor fogtam olyan csomagot, amin ott virított, hogy BSL, meg MLH, elsők között jutottak eszembe a sárga flyerek mikro a reptérre megérkeztem. (A vonattol a busz 1 euroért vitt ki, gyaníthatoan fekete összeg, jegyet nem kaptam :D)
A reptér több mint érdekes, van egy nem tul nagy főépület 1-2 csarnokkal, és auz épület közepétől egy nagy nagy hosszú folyosó vezet merőlegesen a kifutó felé, ebből balra jobbra valo leágazások a "terminálok" ahova a gépek beállnak sorba. Ez a hosszú folyosó rész a végén V alakban szétnyílik, a jeggyel rendelkező már átvizsgált utasok számára szabadon bejárható, íg tudtam azt megcsinalni, hogy rendes reptér-turista modjára kigyalogoltam a V baloldali szárának végébe, és visszafelé le tudtam fotózni a reptér főépületét:
A képen látszik tehát a főépület, a bal szélen meg a "folyosó" ami a jelenlegi helyzetemet a főépülettel összekötötte, repülő ezen a részen épp nem áltt sok ekkor - pedig állhatott volna
Ugyanabbol a pozícióból hátrafordulva pedig ilyen közelségből nézhettem ahogy szállnak be a repülőkbe
Volt azért 1-2 swiss-air gép itt-ott
De Easyjet és Turkish is, a hátsó gép ezerrel teper a kifutón épp szállni fog fel, az elülső pedig gurulgat leszállás után megérkezve
Haribo C'est beau la vie. Az élet szép? Hol marad a Haribo Macht kider froh, und Erwachsene ebenso?! :D Apró betűvel hagy jelezzem az alsó sor sem adja: Pour les grades et les petits. (kicsiknek és nagyoknak...) Az ízére nem volt panaszom, Ich bin froh von(durch?) Haribo gemacht worden. :D
A reptér 3nyelvuségének ellenére azért nagyon érződik h svájc ezt a repteret sajátnak vallja, mindennek az ára pl frankban van kiírva. Jó mondjuk mindenhol lehet euroval fizetni. Nomeg mindenfelé svájci "kacatok", magyaran plüssizék, bögre minden minden, tiszta olyan mintha rendes svájci helyen lennénk... Tehát az ott tartózkodás alapján simán svájcinak hihető a reptér. (merthát lényegében az is, na. :D de nem teljesen !)
Amugy azért volt ennyi időm fotózkodni, mert baromira hamar megérkeztem, a repülő csak 15.45kor indult... Muszaj volt haribot enni, olcsobb volt mint a 0.15 euro/perc tarifájú interenetezési lehetőség. Jót röhögtem rajta. :D
Kicsiben talán nem látszik, de a monitoron ott virított, h BUDAPEST, jó volt tudni h megyek haza, hiába nem volt nagyon kedvem a tanulos dolgok miatt. Itt törént egy érdekesség. A hazamenet szempontjából már az is furcsa volt, h egy haza tartó repülő előtt gyakran fut magyar szóba az ember... Itt egy kis diskurzus, ott egy kis diskurzus, az ilyen hazafelé tartó gépek összegyujtik a külhoni magyarságot! :D Üldögélek ott már egy ideje, lassan 15.15, mindjart kezdpdik a beszállás. Bemondják először németül, (ezen a reptéren mindent bemondanak németül, franciául, és sok esetben még angolul is, ellentétben mondjuk a CDGvel, dehát mondjuk ez olyan helyen is van, hogy nem is baj), hogy mindenki maradjon veszteg, pár perc és kezdődik a beszállás. Az emberek fele, mint a birka annyit hallott ki a bejelentésből, h Budapest, mind jól felállt , és beállt sorba...Na mondom ezek se normálisak. Nem értették meg sokan.Erre bemondják franciául - voltam abban a szerencsés helyzetben, h ebből is kihallottam ua-t, ekkor is felállt még a maradék emberek fele - aki csak annyit hallhatott ki megint h Budapest. :D Aztán még persze az angollal is meg lett jatsza ue, szoval összességében kb 20% maradt ülve, és várt nyugodtan tovább.... Elgondolkodtató. Aztán később persze bemondták h kezdődik a beszállás, de ez vagy negyed órára rá volt, a repülő késve is indult el Baselből.
A repülőn ezúttal a katalógusból kifotóztam hogy egy Avro RJ100-zal mentünk, max ülésszám 97, akit a techinka érdekel:
Már Dobival is mormolodtunk rajta, hogy van az h felszall a repülő, szinte még egyenesbe sem állt, de valaki MINDIG van aki már megy wc-re, elképesztő, Itt sem votl ez maskep...
Rajna
Alpok egy része valahol
Wembley-s BL döntős limitált Heineken, utolag sajnálom h nem hoztam el, jot mutatott volna BPn a szekrény tetején a Romás BL dontős heineken üveg mellett. Na mindegy, megittam. :D A szendvics valami tragikusan kis méretű volt, le sem mertem fotózni. Az út amugy 1 óra 40 perc BPre.
Kaptunk dejóhogyvelünkrepülsz csokoládét, én persze kapásból leakasztottam kettőt
Alpok + hó
A repülőben balról ültem, a korábbiakhoz tapasztalt módon kőszeg az még látszott, balaton már az én oldalamról nem, a Fertő tó meg olyan messze volt, h még nem, fehérvár után egy bazi nagy délfelé kanyar kíséretében mentünk egy kis kitérőt, és dél felől szálltunk le BPn, így a városból tképpen semmi nem látszott számomra, csak a csepel sziget, dehát középtájékon az sem tul érdekes.
Jelentem megérkeztem, haza.
