Párizs (franciául Paris, ejtve Pári) francia település, Franciaország fővárosa. Az ország északi részén a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlál.
A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, azoktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és aműveszetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja.2006-ban 500,8 millió euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint azUNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú. A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval. Ez bizonyos szempontból érthető, de jo lenne egy felmérés ami a Párizst már látott embereket kérderzné, hogy voltal megelégedve, megfelelt-e a város a várakozásaiknak.
Párizs éghajlata klasszikus óceáni, enyhébb a tél, hűvösebb a nyár. Átlagos csapadékmennyiség: 600 mm Párizs lakossága 2005-ös becslések alapján 2 153 600 fő volt, mindez közel 105,4 km² területen. Ahogy az a nagy népsűrűségi adatból kitűnik, népesedési változásai nem követik más nyugati városokét. Egyrészt területe jóval kisebb, mint bármely más európai metropoliszé, mivel csak a tényleges belváros tartozik a városhoz. A város népsűrűsége igen nagy – az egyéb belvárosokkal összehasonlítva is – a New York-i Manhattan után a legsűrűbben lakott nyugati típusú belváros.
A nagy népsűrűség a városból elköltözők hullámát kompenzáló nagy számú bevándorlók miatt adódik. A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (például: bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.
Párizs a feltevések szerint két szajnai szigeten, a Cité-szigeten és a Szent Lajos-szigeten terült el. Innen a Szajna mindkét partján terül el maga a város 1860-ban meghúzott határai közt, amelyet a 32 kilométer hosszú külső körút határoz meg. Az előbbi ovális formájú területen túl Párizs további két parkos területet is magáénak tudhat: a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes ligeteket.
A városban további parkok is működnek (mint a Luxemburg-kert, a Jardin des Tuileries, a Parc de la Villette vagy a Parc de Belleville), de sok ház tetején is találni fás területeket.
Párizs fő folyója a Szajna, amely egy körívben folyik át délkeletről délnyugatra a városon. Így az északi Jobb Part kétszer akkora kiterjedésű, mint a déli Bal Part. Két kisebb folyó is húzódik a városban: a Bièvre, amely délről folyik a felszín alatt Párizsba és a Saint-Martin csatorna, amely északkelet felől részben lefedve érkezik a Szajnához.
A városban több kisebb domb is a található, melyek közül a jelentősebbek: a Montmartre és a Buttes-Chaumont a jobb parton, a Butte aux Cailles és a Sainte-Geneviève-hegy pedig a bal parton.
Párizs nemzetközi közlekedési csomópont, ahol az összes közlekedési mód világszintű minőségben képviseli magát. A város két nagy nemzetközi reptere az Orly és a Charles De Gaulle nemzetközi repülőtér.
A központja Franciaország vasúthálózatának is, a TGV járatok innen hálózzák be az egész országot, de ez a kiindulópontja aLondon irányába járó Eurostar és a Benelux-államok felé közlekedő Thalys vonatoknak is. Jelentős csomópont maradt az autópálya-hálózatban is, a franciaországi 0 kilométerkő is a városban található, ám az átmenő forgalom számára a várost elkerülő körgyűrű ajánlott, mivel annál beljebb a forgalom óriási és nagyon lassú.
A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amelyek 14 vonalon járnak, és behálózzák a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését, amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város határában mostanság több villamosvonal épült. Az agglomerációval öt RER vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A városi tömegközlekedést a világ legnagyobb hasonló cége az RATP üzemelteti. Párizs egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található. Az Eiffel-torony, és Párizs egyik szimbóluma a Diadalív.
További info és érdekesség, látnivaló lista itt. Aki Párizsba szándékozik menni, annak az én blogom is jo alapot fog adni, de ha a wiki és a blog nem elég, be kell írni googlebe, h párizs látnivaló, aztan lesz találat bőven... :D
