Je suis en Hongrie de nouvelle! - Ismét Magyarországon vagyok!
2011. január 29.-én indultunk el síelni, nem fogjátok elhinni, 14 hét, és 2 nap, azaz kereken 100 éjszaka után érkeztem meg ismét Mo.-ra...
A keddi hazamenetelem zenéje a következő szám lett:
Semmi tuctuc, csak vokál...
Ha már a címe "Coming home..."
De miért is kellett nekem most egyaltalan hazajönni? Adódik a kérdés... Sokan azt hitték h csak nyaralni, hawaiikodni, meg mert hiányzott Mo. Ha ez így is lett volna, akkor is inkább mentem volna a repjegy árából valahova máshova itt a környéken, mondván lehetek még eleget otthon. De itt a blogon nem sok szó esett még arról, hogy én úgy jöttem el otthonról, hogy maradt bizony a BME-n még tennivalóm.
Köztudott ugye - akinek nem az most megköztudja - hogy nekünk a diploma 30 kreditet ér, és egy félév alatt kell összehözni, előtte 4,5 év alatt kell 270 kreditet teljesíteni, és 3 szigorlatot. Én az őszi félévben megérkeztem a 264-es álomhatárra, 2 szigorlattal, a képzésünk legrohadékabb tantárgyát (viva Gépelemek2) viszont még annyira nem sikerült 2 nekifutásra teljesíteni eddig, h aláírásom sem volt belőle.
Ezért mielőtt kijöttem, kérelmeztem egyéni tanrendet (felmentés az oralátogatás alól, határidők nincsenek semmire, vizsga rugalmas időpontban), amit meg is kaptam, e-mailben kaptam ki a hazifeladatokat. A nagy blogírás, nyaralás, és kőkemény itteni órákra való készülés :D mellett ment folyamatosan a sz.rozás a Gépelemek 2 tervezési feladatával... A terv az volt, h a rajzot befejezem mielőtt megérkezem haza, megtanulom a közgazdaságtant a szigorlatomra, így mikor megérkezek lesz egy szigo, és egy vizsga, lesz rá egy hét, elégnek kell lennie. (Azzal most nem szamolva, h a gép2 a legrohadékabb tárgyaink legrohadékabb példánya)
Ehhez jött hozzá 1-2 adalék, Gyetvai Tomi barátom szórta ugye az eletrajzaim mindenfelé állásbörzén, ebből 2 interjú kikerekedet, melyeket április elején így ekkorkörülre beszéltem le, így az eredetileg tervezett 1 hetet (majus 16ttol mert ez a vizsgaidöszak első hete otthon) 1.5 re nyujtottam. Ezért érkeztem meg május 10.-én kedden. Visszafelé viszont hétvégén borsosak a repjegyárak, így 24.-ére belőttem. Tehát kerek két hetet terveztem otthonra, mondom ebbe bele kell férni mindennek, még kovira is hazamehetek, talán még egy buli is belefér. A két interjú miért? Mert valami értelmes helyen szeretnék értelmes diplomát írni, ahova felvesznek gyakornoknak, így kellett mennem az Audihoz Győrbe, és a Mercihez Kecskemétre.
A Gép2 tanárnak megmondtam már márciusban h aprilisban be akarom fejezni ezt a sz.rrrrt, és ugy akarok hazamenni h vizsga. Ennek ellenére ő játszott olyanokat, h 3 hétig nem válaszolt, vagy ugyanazt az 1 rajzot követelte, amit vázlaton már meg tudott volna nézni - ezt itt most nem magyarazom tul, lényeg az hogy szívatott rendesen. Éreztem ezt úgy h a Robival folyamatos kontaktban voltunk, segített mindenben, ha nem értettem valamit rajzosan magyarázta, nem az én világom ez a gépelemek 2...
Mielőtt hazamentem - tudván h h allok/allunk Robival a rajzzal ugy voltam vele, ha belefér a szigo, és a rajzot le birom adni, akkor az már eredmény. A vizsgval meg majd lesz valami....
Tehát 10-24, a terv pedig így nézett ki
Belfort > Mulhouse > Basel > Budapest > Győr (12. csütörtök) > Budapest > Kecskemét (13. péntek) > Mezőkovácsháza > Fodrász 500 Ft > Budapest (14. szombat) > hétfőn szigorlat, utána lázas háziszerkesztés egész héten, majd > Mezőkovácsháza (20. péntek) > Budapest (22. vasárnap) > Basel (24 kedd) > Mulhouse > Belfort.
Az ideális program az lett volna, h a szigo utan rajzot összedobjuk leadom pénteken, és 23 hétfőn gép2 vizsga, hát, nem így lett, ezzel nem árulok el nagy titkot... Na de haladjunk sorjában ezután a bő lére eresztett bevezető után, az is tény h valami partyfélét is akartam szervezni, meg találkozni ezzel azzal, aminek végén a 80%át lemondtam, mert egyszeruen nem fért bele, ah akarom csinalni a sulis dolgokat is, ha már emiatt hazamentem.
Ez bizony már Magyarország!
Egy olyan repülőgép, amilyet egyet nem láttam a nagy utazgatás közepette...!
Ezzel érkeztem amugy
Első pillantásaim a Skycourtra
A reptérre való megérkezéskor az újabban már üzemelő, 2A és 2B terminál közé épített SkyCourt (égi függöny) részt még csak képen láttam, de itt nem is volt semmi különösebb nagy tapasztalatom semmiről, siman atszalltama buszba,, bevittek, és a régihez hasonló megszokott módón a tükrös ajtók mögött kiléptem a 2A előterébe, ahol a rokonok szokták várni a hazaérkezőket. Így a Skycourtról majd a bejegyzés végefelé lesz még 1-2 szó, akkor tapasztaltam ki ezt-azt. Még az se tünt fel h nem Ferihegy a neve hanem Liszt Ferenc. :D
Az otthoni dolgokat és az eltöltött 2 hetet nem akarom kirészletezni, megpróbálom lesűríteni 1 bejegyzésbe az egészet. :) Lehet hogy hosszú lesz! :D
A reptéren Dani és MeglepetésRiporterasszonyEnikő várt rám, egyből kaptam is egy túrórudit, amit be is tömtem rögvest. :D Dumáltunk mesélgettem, de igazából mindkettőjük törzsolvasó, tehát nagyon kellett agyalni, h mi az ami + info, és nem tudják, nomeg h mely storyk érdemesek arra, hogy élőszoban gesztikulációmmal fűszerezetten hangsulyozva adjam elő. :D Dani, köszi h kijöttetek, és már most jó utat kívánok a messzi-messzi USA-ba.
Jó volt megérkezni már a reptérre is, magyar szavakat hallani, magyarul beszélni (erről már írtam korábban is), és nem utolsó sorban a barátaimmal találkozni, rég nem láttam őket, mondhatom, hogy hiányoztak. A reptérről első utunk a mester utcára vezetett, ahol ettünk egy gyrost, megvilágosodtam, h a hely neve nem afadina, hanem AfaNdina... :D A pultos srác egyből kérdezte, hogy hol voltál? Mondom Franciaországban. Aztmondja viccelsz? mondom nem én! :D Kérdezte h merre, meg még 1-2 dolgot, na és a kihagyhatatlan (ő algériai, tehát alap): "Akkor mostmár beszélsz franciaul?" Mondom "un petit peu!" Röhögött :)
Ezek után haza, cuccot le, Martina az uj lakotars hello hello, őt meg már kb évek óta nem láttam (áltsulis osztálytársam volt, Enikővel egymást boldogítják a szürke hézköznapokon.) Dumáltunk kicsit 3an erről arról, majd indultam is, Dombai Andris barátom rendelkezésemre bocsájtotta közgaz szigo kidolgozott téltelsorát, meg akkor már dumáltunk is egy jó kis kereket. Sajna később már nem tudtam vele összefutni. Andris volt így az, akit (ha Endrét és Dobit leszámítom, ők csaltak azzal h taliztam velük) az otthoniak közül utoljára (síelés végén feburár 4-én) és először (érkezésem napján, 10én kedden) láttam, így őt kellett hiányolnom a legkevesebb ideig! Andris remélem azóta már leadtad a diplomát. :D Ismét jó volt vele megdumálni a történéseket, ő is törzsolvasó! :D
Na de ezeket mostmár nem írhatom le mindenhol, mindenki hiányzott igazából, és majdnem midnenki törzsolvasó (gondolom én), és mindenkivel találkozva ugyanazt a jót éreztem, dejó is végre itthon lenni. Nem voltam csak 100 napot távol, de nekem fura volt ez, ez volt az első 1 hétnél hosszabb távollétem, furcsálltam a magyar szót, hogy minden zöld, hogy majdnem30 fok van, hogy kedvenc madárlátta piros papucsban flangálhatok. Összességében tehát jó érzések fogtak el, hiába nem volt a tanulas miatt nagyon kedvem jönni, és ezen csak dobott az, hogy találkozhattam néhány barátommal, és nem utolsó sorban a családdal, na de ez még majd mindjárt jön. Sajna mindenki nem fért bele a programba, de ami késik, nem múlik.
Andris után még haza akartam menni, de elbeszeltük az időt, Tomival találkoztam kiültünk a Dunapartra, 1-2 sör társaságában: iszonyat fura volt 0,5l-es heineket fogni a kezembem, nehez volt, és nagy az üveg, elszoktam az ilyen sörösüveg mérettől külhonban.
A festői szépségű Műegyetem rakparton ittunk meg T-val 1-2 sört, storyztunk mind2en, jót beszélgettünk
Ezek után hova máshova vezethetett volna az út: Az Afandinába, Ákos is betársult, Gyros, majd irány a Király utca belső végének környéke, ott folytattuk a sör vs pálinka hadműveletet, sörből azóta nem ittam szerintem ennyit egy este, h a síelésnek vége lett. Poén: a pult felől francia beszéd hallatszodott, sz.rtam rá. Ákosnak is örültem, vele is jó volt ujra élőben beszélni, régen volt már ilyen... A tervezett éjfél 1 helyett sikerült is reggel fél5re hazaérni! :D
A szerda a németezésé volt, készültem a 2 interjúra, Hajni beugrott, vele is beszélgettünk pár szót németül, az a durva, hogy neki sem tudtam ám korlátlanul mesélni, mert ő is olvassa a blogot! Itt jöttem rá hogy mi a blog hátránya: Ha olvassátok rendesen, egyszeruen nincs mit mesélni. :D:D: Mert mikor elkezdtem már egyből tudjátok a story végét.
Győrbe nem tudott csütön senki elvinni, Dani kölcsönadta az autóját sokadjára amit ezúton is megint köszönök, Hajni nyomtatott nekem CV-t, amit szintén, az interjú igazából nem blogtéma, érdekesen zajlott, egyetemből kikérdeztek, ha utánam egy géniusz jött 5ös átlaggal, azt tuti felvették. Az meg milyen már, hogy az Árkádban fizetős a WC?! :D
Csütörtök délután elmentünk Hajninak a motorjáért, egy büszke SV650 tulaj lett belőle, amit egyből meg is járattunk az Istenhegyi úton fel a XII. kerületbe, meg vissza. Muszaj volt, jo volt újra motoron ülni. Bár nem egy GSX-R, de azért motor-motor. Este ZP, ganxsta zolee, vata loco, endre, akos, ferenc, meg még ez-az szolid sörözés, majd haza, alvás.
Csütörtökön Eni lelécelt a lakásból, ígyvégre abban az ágyban tudtam aludni, amit megszoktam már régesrégen, hihetetlen jó volt benne elterülni. A szekrényem és a szobám kicsit csajos cuccokkal díszített, de sebaj, elvishelhető. :D
(Enikő birtokbavette ugye)
Pénteken Gere Tomi barátom vitt Kecskemétre le, akivel így ekkor tudtunk erről-arról dumálni, később a sok progi miatt nem sikerült konkrét, csak egy érdekes meetinget összehozni, de legalaabb ez az órácska rendelkezésre állt. Tomi, köszi a fuvart még1x. Kecskeméteen ismét interjú, érzésre jobb volt mint a győri, itt a DHLes dolgaimról beszéltünk egész sokat. Közben Apu megérkezett, furcsa is volt nek h régen látott, akkor meg egyből puccbavágva, öltönyben, csak tudok én normálisan is kinézni ha akarok, nem?! :D Kocsikáztunk haza kovira, nem részletezném ki az egész progit:
Örültem a családnak, ők is nekem, régen láttuk egymást, mindeki hiányzott mindenkinek. :D Anna keresztlányom hintette el ekkor ezt a mondatot: "Attila, hol vannak a laányok?" Mondom milyen lányok? A: "Akiket hoztál Franciaországból!" :D Máig nem tudjuk h ezt hogy találta ki, de rendkívül mulatságos volt a dolog. :D
Mezőkovácsházán jan 16-án vasárnap voltam utoljára, így oda 117 nap után sikerült megérkezni, ami megint érdekes, az 1 és a 7 a kedvenc szamaim, a 17 is, ráadásul prímek (na jo az 1 nem), arrol nem is beszelve h a 117 is az. :D Ja, a szulinapom 1.1, névnapom 1.7, születésem évének a vége is 7. :D
Otthon ettem érkezéem alkalmából Húsvéti sonkát (direkt egy része csak most lett megfőzve), meg minden finomat, amit már oly sok hete kellett nélkülözni. :D Szombaton viszont teperni kellett vissza BPre, haladni, tanulni, csinalni a dolgokat. Ja persze motorraaaaaaaaaaaaaaaal! :D Dejó is volt felölteni bőrruhám, ráülni, és brumm. :D Mondjuk az út fel BPre annyira nem izgi, az M43 sem különb semmi egyéb autopályánál, unalmas, de motoron ülni ujra jó volt, már az is hianyzott.
Szombaton Évi begrott egy gyors beszelgetésre melo előtt, jó utat kívántam neki Norvégiába. Főként Norvégiáról beszéltünk, dehát ő is törzsolvasó! :D:D
Vasárnap bekóstoltam a McDonaldsban otthon uralkodó magyar heteken kapható Retroburgert, nekem nagyon bejön a téma, ha még van és nem kostoltátok, hajrá. :D Kiskorom "piaci" stílusu vegyesvágottas hamburgerje, sötétbarna zsemlében. Brutáljó. :D Ezen a napon az idő jo szar volt, megfáztam. [Még Fro-ba visszaérkezéskor is fujtam az orrom...]
Hétfőn reggel a Népligetben a buszrol vettem le cuccot amit anyuék küldtek (pl öltöny), ki szállt még le róla? Hát Krébesz Nóri, muha! :D Vele sem sikerült később talit összehozni sajna, nade majd. A népligetben mire lettem figyelmes....... grr
Lion jel a MAN felirat alatt. Akkor ez a Lyon dolog nem csak Belfortban megy ezek szerint?! :D enyhe meglepetés, utána kell majd járnom valamikor.
Hétfőn tehát szigorlat, 3as, teljesítve, oké, utána pedig kínkeserves gépelemek2 házifeladattal szorakozás egész héten, minden nap szaladgáltam be a tanárhoz, Robi iszonyat módón besegített amiért itt is külön köszönet, a rajzot viszont nem sikerült péntekre elfogadtatni, hiába csináltuk reggel-este folyamatosan. Voltam dokinal is csütörtökön, de kiderült h nincs helyettesítik, várni kell nem tudni mennyit, na mondom ez f.sza! :D
A pénteki nap volt egyeül speciális az egész hetet nézve: sikerült kimenni a hringre motorozni 1et, mivel ugy ereztem nem vagyok annyira szarul. Idézném azt a par sort amit még a GSXRfans forumra írtam be.
Részben a "szezonkezdetre", részben a megfázásra fogom, ennek ellenére is azt mondom megérte kimenni. (Tudván h legközelebb ezt augusztusban tehetem majd meg, nem leszek ui. itthon.)Ami nekem még élmény volt, nem tudom kinek mi a véleménye, ki mennyire van jóba Talmával, én egy ismerősömnek köszönhetően (Geri)(nagyon joban van a Gáborral) én most először beszéltem vele személyesen, adott tanácsokat, sőt, még jött utánam egy kört is a nap végén, aztan mondta hogy mivel hogy próbálkozzak, igazán jó fej volt. Abban a boxban husolhettem en is 2 menet között, ahol Talma is, meg volt valami motoros akadémias fiatal srac akit tanított. GTommi mindig ki szokott jönni mikor tudja hogy körözök, most is így volt, Talmának fel is lett rakva rögvest egy datalogger, majd a Gtommi tud részleteket mondani a "mérés" eredményeiről.
[Ekkor volt tehát Gere Tomival a második meetingünk az otthontartozkodasom alatt]
Ringezés után indultam meg haza motorral kovácsházára, kínkeserves ut volt, benzin majdnem kifogyott, mako előtt már 80nal mentem 25 km-t, reménykedvén, hogy "kérkel ne fogy ki". Közben azon gondokoztam h felhivom aput h elindulhat szemben már vmi autoval... :D Aztan hala az égnek beértem Makóra, tankoltam.... nem volt gond.
Péntek este Olah Tibiék hussütést rendeztek ahova engem is elhivtak, addigra már evett mindenki, de a Pokerrel megvártak. :D +600 forint volt a mérleg. Amugy a Ring+a hazaut iszonyat mod lefarasztott, sajogott mindenem 2 napig.
Vasárnap F1et néztem
Majd este oszkar.com segítségével vissza BPre. A rajzzal még szorakoztunk 2 napot Robival, kedden délelőtt sikerült végülis leadni, így az elsődleges célkitűzést teljesítettem (szigo + rajzleadás), gép2 vizsgára viszont nem maradt idő, sebaj, majd nyáron.... .:D
A mester utca ilyen szép zöld, mintha nem is ott lenne ahol
A borároson meg tényleg ott az az arany birka :D
Kedden anyuéknak volt némi elintéznivalójuk BPn, így a reptérre is ők vittek ki. Előtte beugrottunk a Tescoba venni 1-2 cuccot, egyből felrémlett bennem, hogy ájj itt nincs ScanAchat! :D Bőröndöm megint 19.9 kg lett, és megcsináltam a legjobb szivatást, vittem magammal haza kabátot hogy hatha hideg lesz... és ottmaradt a szekrényben BPn. (erre persze csak később jöttem rá. :D - uh most belfortban nincs nálam kabát :D)
Az otthontartózkodás szummázásaként elmondható, hogy felfrissített ez a 2 hét, hiába nem volt időm egy csomó mindenre, és nem volt idő egy csomó mindenkivel találkozni, hiába kellett lényegében a sulis dolgokkal szórakozni. Jó volt otthon lenni, hiányzott, ugy szummában, nagyon tömör programban telt el az a rövidke kis két hét, nagyon elrepült. Örültem mindenkinek és mindennek, ha esetleg valakit kifelejtettem volna, annak is :) Otthon lényegében ettem rendes otthoni kajákat kovin, rendeltem a pizzaboybol, ettem par retroburgert :D nomeg a lényeg, gyrost vagy nemtudom mennyit. Visszaindulás keddjén is egy gyros tállal volt muszáj lehűteni magam. :D
Nade a reptééér és a SwissAir pedig már a visszaút története lesz, folyt köv később! :)
