Jegyet én persze akartam venni, de pont nem egy nagyobb csomópontban szálltam fel, hanem egy "sima" megalloban, automatat nem lattam, igy maradt a blicc. 6 megallon keresztul jobban bennem volt a para, mint BPn valaha. :)
A Lyoni vasutallomasrol még egy par szot: Itt se tul sok minden van kiirva angolul, hangosbemondo szinten off. Csak franciaul. Itt lefotóztam azt a táblát, ami mutatja, hoyg az adott vágányra érkezõ vonat melyik kocsija hova fog esni. A 9:31kor induló vonat vágányának jelzését kb 9:25kor írták ki - mondjuk 1 perc késéssel el is indultunk ezek után. Elején köd, aztán szép táj, aztán csak elbóbiskoltam egyszer hosszabban. Ez egy "sima" TÉOZ gyorsvonat volt, belülrõl igencsak kellemes, mintha egy IC+ lenne.
Probléma a jeggyel. A kaller megérkezett jegyet kezelni odaadtam, elkezd magyarazni valamit, mondom neki hogy nem beszelek franciaul, erre elkezdett különlegesen érthetetlen angolsággal beszélni. Kiderült, hogy a jegyemet "érvényesíteni" kellett volna, mert vmiért ugy adták a pénztárnál, hogy 2 honapig használható fel. De mondom neki most mit tegyek, elmagyaraztam h honnan jöttem, és h 2x kaptam már úgy jegyet h gond nem volt vele egy szal se. Huzta a szajat, aztan mondja jolvan mind1, nem büntet meg. Háh.
Na ezután aludtam el. :)
12:48kor izgatottan érkeztem meg Belfortba, amiben mint megtudtam a t betût nem kell kiejteni. :) Leciheltem magam a vonatról, elindultam a kijárat felé, majd várt egy hölgyemény (Attila Mracsko UTBM) táblácskával a kezében. Megörültem neki, mondom mostmar nagy gond nem lehet. Kiderült, hogy õ a Zelda, aki elõször kezdett nekem még õsszel az e-mailjeimre válaszolni. Ennek õ is örült, mert emlékezett a szitura. Hála az égnek, egybõl a szállás felé vettük az irányt, h lepakoljak, ideges is lettem volna, ha nem így történik.
Buszmegálló, megvártuk a "Justice" elnevezésû 3-ast, kaptam Zeldától egy "10-es gyûjtõjegyet", ami itt úgy mûködik, hogy mikor felszallok a buszra betolom egy automatába, az csippan, visszaadja, és akkor tudom, h még 9et utazhatok vele. Egyébként mindenki az elsõ ajton száll fel, és az RFID(?) / proxy rendszerû "bérletét" érintgeti hozzá egy olvasóegységhez. Szóval a bérlet eléggé digitális. És nem látni senkit sem bliccelni... (persze lehet h van :D)
No Zeldával elbuszoztunk a Maison des Eleves-hez, ez az elnevezése annak ahol lakom. A Suli egyik fõ campusa gyalog kb 1 percre van. Kb mintha még gimibe járnék, ott volt ilyen közel a kolihoz a suli. Szobába megérkeztünk, cuccom levágtam. Tiszta újszerû a dolog, a berendezés, minden, 3 gond van: semmi konyhai eszköz/kellék nincs (fõzõlapot és mosogatót kivéve), kicsi az ágy, én nem ehhez vagyok szokva, és nincs függöny. (Földszinti, vagyis -1-rõl lévén szó ez idegesítõ tud lenni. Bár annyira nicns forgalmas helyen. [még amig nem indult be a félév mindenkinek]).
A szoba elfoglalása után mentünk papírozni, sikerült kb 2 oldalt elintézni, majd utana azt halgattam fel oraig, h majd mindent szerdán, vagy holnap. Egy dolog volt ami fix, az az, hogy masnap 10.30tól francia nyelvóra, és jönnek a már megérkezett Mexikói emberkék is (3an). Nem maradt tennivaló, hazajöttem, kipakoltam, majd elbuszoztam a város tulso oldalán levõ "Leclers" elnevezésû "tesco"-ba, ami több, mint egy tesco. Nem nagyobb, de szebb, jobb, minõségibb. Egyszóval nyugatiasabb. :) Átlagosan drágább is.
Néhány ár: Mentes víz 6x1,5 L, 1.02E (pont ua, mint amit síeléskor ittunk, a kék cimkés), Domestos 1L 1.99 E, Axe tusfürdõ 2.67 E, 6 csokis Danette 2.04E, Margarin 250gr 0,84E, 4db paradicsom 1.47 E, Boulot Complet (barna bagett és fehér kenyér közötti átmenet) 350gr, 1.3 E.
Hazafelé megint jol megizzadtam a nagy cuccolásban. Estére nem maradt program, kajáltam, megnéztem egy filmet, majd jó hamar, 10 után nem sokkal eltettem magam másnapra. A síelést még mindig nem sikerült kipihennem. :)
